Testünk akár egy mérleg, ha az egyik serpeny?ben növeljük a táplálékbevitelt, csak akkor tudjuk egyensúlyban tartani a másikat, ha több kalóriát égetünk, többet mozgunk. Különben elhízunk.
Nagyobb fizikai, szellemi igénybevétel esetén több táplálékot kell kell ennünk, míg inaktivitás esetén a táplálékbevitel mennyiségét csökkentenünk kell. A testmozgással és táplálkozással kapcsolatban használt energia-egyensúly kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe a táplálkozással bevitt energiamennyiség azonos a szervezet m?ködésére felhasznált energiamennyiséggel.
Ha a bevitt energiamennyiség nagyobb, mint a felhasznált, akkor a szervezet a többletet „elraktározza”, f?ként zsírszövet formájában, ami testtömeg növekedéshez, azaz túlsúlyhoz, elhízáshoz vezet (pozitív energiamérleg).
Ezzel szemben, ha kevesebb energiamennyiséget veszünk magunkhoz, mint amennyire valójában szükségünk van, a kialakult energiahiányt a szervezet a tartalékaiból fogja fedezni, ami testtömeg csökkenéshez vezet (negatív energiamérleg). Normál testtömeg esetén energia-egyensúlyra érdemes törekedni, amelynek két meghatározó és egymással szoros kapcsolatban álló eleme az egészséges táplálkozás és a rendszeres testedzés. Mindkett? fontos szerepet tölt be a betegségmentes, min?ségi élet kialakításában és megtartásában.
A fizikai és szellemi tevékenység energiaszükséglete egyénenként változó. Függ a végzett tevékenység formájától, az intenzitástól, az id?tartalomtól egyaránt. Egy adott személy egyénre szabott napi energiaigénye az alapanyagcsere, valamint a munkavégzésb?l, a fizikai aktivitásból adódó terhelés ismeretében lehet kiszámítani: alapanyagcsere [kcal/nap] szorozva a fizikai aktivitást meghatározó átlagos faktorral. Általánosságban elmondható, hogy azonos testtömeg esetén a férfiak energiaigénye 20 százalékkal haladja meg a n?két, a testtömeg különbségek figyelembevételével azonban az energiaigény különbség akár 30-40 százalék is lehet (2. táblázat).
(Nagyításért katt a képekre)
Az energiaigény folyamatosan változik, hiszen meghatározza például a szervezetet ér? stressz, az edzettségi állapot (minél többet sportol valaki, annál jobb lesz a munkavégzés hatékonysága, így kevesebb energiát fog felhasználni) vagy a megváltozott állapotok (például terhesség, magas láz, égés, serdül?kor). Meghatározó az egyes mozgásformák óránkénti energiaigénye is. Ez a testtömeg-menedzselés szempontjából is fontos tényez?, hiszen a segítségével könnyen kiszámítható, hogy mennyi plusz energia került felhasználásra, illetve hogy egyes ételeket mekkora id?tartalmú testmozgással lehet kompenzálni.
A mindennapi tevékenységeink általában nem túl nagy energiaigény?ek. Gondoljunk az alvásra, az ülésre vagy épp a gépkocsivezetésre. Ezzel szemben a különböz? testedzési formák, intenzitástól és id?tartalmától függ?en, jelent?s mértékben járulnak hozzá a normál testtömeg eléréséhez, megtartásához. A 3. táblázat adatait figyelembe véve Például egy 60 kg-os n?, ha futva egy óra alatt megtesz 9 km-t, az 60×9,50 azaz 570 kcal-t égetett el, ami egy 10 dkg-os tábla csokoládé energiatartalmával egyenérték?. Amennyiben egy 70 kg-os férfi 1200 métert úszik egy óra alatt, az 70×4,40 azaz 308 kcal-t hasznosít, ennyi energia 5 dkg mandulában vagy tökmagban van.
Forrás: egeszseg.hu