(MTI) – Amerikai kutatók egérkísérleteikben igazolták, hogy egy polinéz gyökerekkel bíró, a Húsvét-szigeteken talált szer javítja a kiseml?sök kognitív képességeit, csökkenti szorongásukat és depresszióra való hajlamukat.

A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor el?rehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböz? formái is. A Neuroscience cím? szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az egerek, amelyeknek folyamatosan rapamicint tettek az ételükbe, fiatal és id?sebb korukban is gyorsabban tanultak, és jobb volt a memóriájuk.
Mint Veronica Galvan, a Texasi Egyetem kutatója elmondta, a szer csökkentette az állatok szorongását is, és kevesebb depresszióra utaló viselkedési formát tapasztaltak náluk. Mind a szorongás, mind a depresszió jelent?sen befolyásolja az ember kognitív teljesítményét, ezért megel?zésük önmagában javíthatja a tanulás eredményességét és a memóriát.
A szorongás fokának mérésére egy kifutóval ellátott ketrecet alakítottak ki a kutatók. A kevésbé szorongó állatok kíváncsiak voltak a kinti világra, és sok id?t töltöttek el felfedezésével, míg a szorongóbbak rövidebb id?re és közelebbre futottak ki.
A depresszió mértékét úgy vizsgálták a rágcsálóknál, hogy megnézték, mekkora er?feszítést tesznek szabadulásukért, ha farkuknál fogva tartják ?ket. Minél inkább hajlik a depresszióra a kisállat, annál kevésbé küzd a számára kellemetlen helyzetb?l való szabadulásért. Galvan szerint az egerek minden korcsoportjára érvényes volt, hogy a rapamicinnel kezelt állatok nem adták fel, igyekeztek szabadulni.
A kutatók három agyi ingerületátviv? anyag, a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin szintjét is mérték. A rapamicinnel kezelt egerek agyában mindhárom ingerületátviv? anyag nagyobb mennyiségben volt jelen – idézte a tanulmányt a Science Daily cím? tudományos portál (www.sciencedaily.com).
A rapamicin bakteriális melléktermék, amelyet a csendes-óceáni szigetvilágból származó talajmintákban mutattak ki az 1970-es években. A Streptomyces hygroscopicus gombatörzsb?l azonosított vegyület nevét a Húsvét-sziget polinéz elnevezése (Rapa Nui) után kapta. A vegyület el?ször gombaöl? tulajdonságai miatt került a figyelem középpontjába, majd a szervátültetésen átesett betegeknek adták kilök?désgátló szerként. Kés?bb kiderült, hogy tumorellenes szerként is hatásos a rapamicin, lassítja a rákos daganatok növekedését, ezért alkalmazzák ma már kemoterápiás hatóanyagként is.