Egy gomba ami kell nekünk!

Az éleszt?gomba egy olyan aprócska növényszer? mikróba, mely a kenyér kelesztésére valamint olyan alkoholos italok, mint bor, almabor és sör gyártásához használatos. Magában is egy rendkívül tápláló étel, gazdag fehérjében és B vitaminokban. A sörf?zésb?l származó éleszt?maradványok feldolgozásra kerülnek, hogy ken?anyagként és egyéb hozzávalóként szolgáljanak termékek széles választékához a harapnivalóktól egészen a feldolgozott húsokig.

kenyérAz éleszt?t több ezer év óta használják kenyér, valamint alkoholos italok el?állítására. Az emberiség születése óta a gabonafélék számítanak legfontosabb ételünknek. ?seink felismerték, hogy a gabonákat ?rléssel, és sütéssel sokkal ízletesebbé tehetik. Mára a lepénykenyerek, kukoricalepények még mindig ezzel a technikával készülnek.

A kenyérösszetev?k valamint éleszt? els? kombinációja valószín?leg véletlenül történt. Ehhez hasonlóan, mivel a vad éleszt?gomba természeténél fogva a sz?l?héjon és magokon fordul el?, a bor valamint sör valószín?leg olyan sz?l?lének valamint zabkásának (gabona és víz keveréke) az eredménye, amelyek nem azonnal kerültek fogyasztásra. Valószín?leg az els? megkelesztett kenyér akkor készült, mikor egy alkoholos ital véletlenül a lepénykenyér tésztájához adódott.

Évszázadok alatt  m?vészetté vált a kenyérsütés. Belekerült egy kis id?be, míg a tudomány is hozzá tudta adni a saját ismereteit. 1676-ban egy holland lencsekészít?, Anton Leewenhoek kifejlesztette az els? mikroszkópot. A felfedezés a mikróbák, így az éleszt?gombák azonosításához vezetett.

1859-ben Louis Pasteur, a modern mikrobiológia atyja fedezte fel, hogy miként dolgozik az éleszt?. A liszt keményít?jéb?l származó cukrot felhasználva, az éleszt? széndioxidot termel. Ez a gáz kitágítja a gluténfehérjét a lisztben és megkeleszti a tésztát. A tudósok mára süt?éleszt? törzseket tenyésztenek tésztakeleszt? képességük miatt és megfelel? magasságú, szerkezet?, és íz? kenyereket készítenek segítségükkel.

Az alkoholos italok nem kétséges, hogy kib?vítették ?seink szegényes étrendjét. A bor több mint 6000 évvel ezel?tt készült Közép-Keleten. Egy erjesztett italról a babiloni írások is mesélnek, mely úgy készült, hogy árpát vagy búzát vízben áztattak, majd hagyták kicsírázni a napon, ezt követ?en pedig felforralták és megerjesztették a kapott eredményt. A Suméroknak 15 különböz? sörre létezett kifejezésük. Az alkoholos italok világszerte elérhet?ek különböz? formában. A kezd? alapanyagok magukban foglalják a gyümölcsöket, gabonát és mézet valamint különböz? éleszt?gomba törzseket, amelyek az alkoholban lév? cukrok erjesztésért felel?sek. Mint süt?éleszt?, számos módszert használnak az éleszt?törzsek fejl?désére ebben a fermentációban. Egy különös cél, hogy növeljék az éleszt? alkoholtoleranciáját.

A sörf?zdék óriási mennyiség? éleszt?t állítanak el?. Ennek egy részét felhasználják a  következ? f?zés oltásához, másik nagyobbik részéb?l pedig  élelmiszer adalékokhoz felhasznált éleszt?kivonatok készülnek. Az éleszt?t sóval összekeverve 50°C-ra melegítik fel, amely a sejtek repedését okozza. A sejtösszetev?ket elkülönítik, majd zöldségkivonatokkal keverik össze, hogy ken?zsiradékot készítsenek amelyet aztán az élelmiszeripar sokféle termékhez használ.

Arról nem beszélve hogy a kutatóknak is kedvenc alanya az éleszt?gomba. Még a hosszú élet titkát is képesek vizsgálni rajta:

Étrendi megszorítás nélkül is sikeresen hosszabbították meg egy egysejt? éleszt?gomba élettartamát amerikai és tajvani kutatók, azáltal, hogy beavatkoztak az öregedésért felel?s fehérje m?ködésébe.

 A szóban forgó enzim kémiai átalakulása – acetilezése – úgy m?ködött az éleszt?ben, mint a visszaszámláló óra. Az acetilezett fehérje jelen volt a fiatal sejtben, ám az éleszt?gomba öregedésével fokozatosan elt?nt. A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak sikerült leírniuk az életkortól függ? fehérjeváltozat teljes szabályozási folyamatát. Amikor eltávolították a fehérjeváltozatot, akkor az éleszt?gomba élettartama lerövidült, amikor pedig helyreállították a gyártását, akkor a sejt élettartama jelent?sen megn?tt. A felfedezés kulcsfontosságú lehet A kutatók úgy vélik, olyan molekuláris folyamatra bukkantak, amely szabályozza egy él? szervezet élettartamát. Mivel hasonló útvonal az embernél is létezik, elképzelhet?nek tartják, hogy ez a fehérjeváltozat, és annak termel?dése lehet az egyik kulcsa annak, hogy milyen hosszú lesz egy ember élete. Jef Boeke, a kutatók egyike hozzátette, hogy az éleszt?nél most leírt folyamat nem azonos azzal, amelyben a kalóriamegszorítás hatását vizsgálták. „Úgy hisszük, most el?ször olyan biokémiai útvonalunk van a fiatalsághoz és az öregedéshez, amelynek semmi köze nincs az étrendhez” – hangsúlyozta Boeke.

(Az eredeti tanulmányt a szerz?k a Cell cím? szakfolyóiratban ismertették.)

MTI