Egy élet születése a kutatók szerint sok „csetlés-botlás” eredménye

(MTI) – A népszer? filmes ábrázolásokkal ellentétben a petesejt felé haladó spermiumok valójában csetlenek-botlanak, a hüvely falának és egymásnak ütköznek – derítették ki brit kutatók, akik megállapításaikat az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában ismertették.

    A vizsgálathoz használt apró csatornákban a hímivarsejtek ahelyett, hogy el?retörtek volna, inkább a fal mellett haladtak, a sarkoknál meg-megálltak és felt?n?en gyakran ütköztek egymásba vagy a falnak.
„Nem tudtam megállni nevetés nélkül, amikor el?ször láttam, hogy a hímivarsejtek az éles kanyaroknál milyen kitartóan forgolódtak, verték hozzá a fejüket a mikrocsatorna ellenkez? oldali falához” – idézte fel a kísérletet Petr Denissenko, a brit Warwicki Egyetem munkatársa a LiveScience ismeretterjeszt? portálnak (www.livescience.com).
A n?i nemi szervben a petesejt felé elinduló spermium a szövetekb?l álló csatornákban halad, amelyek geometriája a kutatók szerint egészen bonyolult, tekervényes lehet a hímivarsejt számára. Ezért alkották meg azt a mikrocsatornákból álló labirintust, amelyben a kísérletet elvégezték. A csatornák szélessége mindössze 100 mikrométer volt, a milliméter tizede, amekkora egy hajszál vastagsága.
Számos kanyart is elhelyeztek a vizsgálóeszközben, ezek között 90 fokos, éles, valamint körív?, enyhébb fordulók is voltak. Mint kiderült, az éles kanyarokkal jellemz?en nehézségeik támadnak a hímivarsejteknek. „Amikor a csatorna élesen fordul, a sejtek elhagyják a sarkot és egyenesen folytatják útjukat egészen addig, amíg bele nem ütköznek a szemközti falba” – írták dolgozatukban a szerz?k. Hogy a spermium végül mikor és hol fordul meg, hogy bevegye a kanyart, az els?sorban attól függ, hogy a folyadéknak, amelyben mozog, mekkora a viszkozitása. Kismértékben befolyásolják az „ügyességet” a hímivarsejt egyedi jellemz?i is, így fejformája és farokcsapásainak mintázata – állapították meg.
A kutatási eredményeket a terméketlenség kezelésében hasznosíthatják. „Az ilyen kutatások segítségével megismerjük, hogy a jó min?ség? hímivarsejt hogyan navigál egy mini útveszt?ben” – magyarázta közleményében Jackson Kirkman-Brown, a Birminghami Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerz?je.