(MTI-Press) – Megan Sykes orvoskutatónak van egy egere, amely emberi immunrendszerrel rendelkezik – az övével. A Kicsi Én nevet adta neki. Egy másik egérben a kilencéves Michael Feeney egy része található, méghozzá a gyerek tüdejéb?l eltávolított rákos daganat. Kutatók különböz? gyógyszereket próbáltak ki az egéren, remélve, hogy megtalálják a Michael számára legjobb gyógyszert. A személyes orvoslás legfrissebb eredményeként egy adott páciens betegségét hordozó állatot személyre szabott kísérleti alanyként használhatják. Egyes kutatók a filmek és internetes játékok szerepl?ihez hasonlóan avatároknak nevezik ?ket.

  Hit kérdése 
    Egerekkel évtizedek óta folytatnak kísérleteket, köztük olyanokat, amelyek során emberi daganatot ültetnek be az állatokba. A technika azonban az utóbbi pár évben sokat fejl?dött, és az érdekl?dés is n? az ilyen kísérletek iránt.
Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete nemrég tudományos m?helymegbeszélést tartott a személyre szabott állatmodellekr?l. És míg az avatárokat egyel?re f?leg kutatásra használják, már elkezd?dött igénybe vételük gyógyszerkutatási és orvosi kezelési célokra is.
Szakért?k ugyanakkor figyelmeztetnek arra: még nem bizonyosodott be, hogy az avatárok használata meghosszabbítja a rákbetegek életét. Egy avatárkolónia létrehozása és a rajta történ? kísérletezés pedig több tízezer dollárba kerül, amit a biztosítók nem fognak fizetni.
„Hit kérdése, hogy valaki azt mondja, ez a legkiválóbb eljárás” – jelentette ki a The New York Times cím? lapnak Edward Sausville, aki a Marylandi Egyetemen a rák egereken történ? modellezésével foglalkozik.
Néhány, minden lehetséges gyógymód kipróbálására hajlandó rákbeteg azonban ezzel együtt is az egerek felé fordul. „Ez nekünk jónak t?nik – mondta Jill Feeney, a hatéves kora óta Ewing-szarkómával, a csontrák egy fajtájával küzd? Michael édesanyja. – Valahol növekszik a daganata, és úgy kezelik, ahogy ?t fogják kezelni.”

Házi változat

Amikor februárban a gyereket megm?tötték és eltávolítottak bel?le egy daganatot, amely átterjedt az egyik tüd?lebenyére, futár várta a New York-i m?t? el?tt, hogy elvigye a Champions Oncology (CO) nev? cég által m?ködtetett laboratóriumba.
Négy órával kés?bb technikusok öt darabra vágták a daganatot, a darabokat beültették egy-egy elaltatott egér b?re alá. Két hónappal kés?bb, miután a daganatok kell?en megn?ttek, eltávolították ?ket, ismét darabokra vágták, azokat újabb egerekbe ültették. Egy hónappal kés?bb elegend? avatár állt rendelkezésre ahhoz, hogy elkezdjék a kísérleteket.
Feeneyék, akik a New Jersey-i Ridgewoodban élnek, 25 500 dollárt fizettek az avatárok létrehozásáért és négy különböz? gyógyszer, illetve gyógyszer-kombináció kipróbálásáért.
Az eredmények júliusra születtek meg. Leonard H. Wexlernek, Michael onkológusának, a Memorial Sloan-Kettering Rákközpont munkatársának a közlése szerint egy négy szerb?l – gemcitabinból, docetaxelból, Avastinból és Afinitorból – álló hatóanyag „megdöbbent?en aktívnak” bizonyult az egerekben. A kombináció nem olyan volt, amilyet az onkológusok tipikusan választanának.
Maga Michael még nem próbálta ki a kombinációt, mert egy kísérleti stádiumban lév? gyógyszer klinikai kipróbálásában vesz részt. Ha az nem segít, akkor az édesanyja szavai szerint „a zsebünkben van a házi változat”.

„Halhatatlan” tumorok

A rák nem az egyetlen terület, amelyen az avatárok hasznosak lehetnek.
  Megan Sykes – aki a Columbia Egyetem professzora – vezette azt a csoportot, amely saját intézményében és a Massachusettsi Általános Kórházban egy páciens csíp?jéb?l vett csontvel?minta felhasználásával egerekben létrehozta az illet? immunrendszerét. A közvetlen cél az volt, hogy tanulmányozzák, hogyan fejl?dik ki az egyes típusú cukorbetegség, amely az autoimmun rendszer hibás m?ködése. A jöv?ben azonban az ilyen egereket fel lehet használni immunsejtek termelésére is, amelyeket aztán átültetnek a páciensbe, hogy könnyebben tudjon küzdeni betegsége ellen.
 A St. Louis-i Washington Egyetemen Jeffrey Gordon egy beteg bélrendszerében lév? baktériumokat ültetett át egerekbe. A „humanizált” egerek felhasználhatók például annak tanulmányozására, hogy az étrend változása miként befolyásolja valakinek az egészségi állapotát.
A rák esetében azok a szerek, amelyek egereknél hatásosnak bizonyulnak, nem mindig válnak be embereknél. Néhány vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a betegekb?l az avatárokba frissen átültetett daganatok jobban hasonlítanak az emberi betegségre, mint azok, amelyeket laboratóriumi edényben tenyésztett daganatos sejtek beültetésével állítanak el?.
A Mayo Klinikán az avatárokat arra használják, hogy „halhatatlanná” tegyék a páciensekb?l kivett tumorokat. A sacramentói Jackson Laboratórium azon dolgozik, hogy létrehozza avatárok egy nagy, a különböz? ráktípusokat reprezentáló csoportját tanulmányozási célra. Olyan vállalatok, mint a németországi Oncotest vagy a houstoni StemMed, gyógyszertáraknak segítenek abban, hogy emberek helyett az ?ket helyettesít? egereken végezzék el a klinikai teszteket.

 A Bayer Schering Pharma kutatói például huszonkét tüd?rákos ember avatárjain próbáltak ki egy kísérleti szert. Összehasonlítva azt a tizennégy egeret, amelyre hatott a szer, azzal a nyolccal, amelyre nem, rájöttek arra, hogyan javíthatják a gyógyszer hatékonyságát – tette közzé a Clinical Cancer Research.

 Véletlenszer? mintavételek kellenek a bizonyításra
Az avatárok ezzel együtt nem tökéletes helyettesít?k.   Az egerek b?re alá beültetett daganatok nem úgy viselkednek, mint az emberi mellben, tüd?ben vagy más szervben, ahonnan kivették ?ket. Az emberekt?l eltér?en ugyanis az avatáregereket úgy tenyésztik, hogy hibás immunrendszerük legyen, amely nem utasítja el az emberi daganatot.    Vannak gyakorlati problémák is. El?fordul, hogy egy betegb?l átültetett daganat egyáltalán nem n? az állatokban, és legalább négy hónapba telik, hogy elegend? egeret hozzanak létre a gyógyszerkísérletekhez. Harvey Pass, a New York-i Egyetem mellkassebésze elmondta, hogy nyolc olyan beteg közül, akinek rákos sejtjeit a Champions Oncology laboratóriumába küldte, négy meghalt, miel?tt az avatárokat megkapta.  Ronnie Morris, a CO elnöke felfedte, hogy a vállalatnak eddig mintegy 160 beteg ügyfele volt, közülük 60 számára végeztek gyógyszerkipróbálást egereken. A többiek vagy túl korán meghaltak, vagy a daganatuk nem növekedett az egerekben, vagy túl friss páciensek voltak és még nem jutottak el a gyógyszerkipróbálásig.

A Johns Hopkins Egyetem két neves onkológusa által létrehozott cég tavaly tizennégy páciensének az esetér?l számolt be. Az egérkísérletek során sikerült találni egy olyan gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt, amelynek hatására tizenkett?nél csökkent a daganat mérete.
A tumorok zsugorodása azonban nem mindig jelent hosszabb életet, és a szkeptikusok szerint véletlenszer? mintavételek kellenek annak bizonyításához, hogy az avatárokat használó betegek jobban megbirkóznak a betegséggel, mint egyébként tennék.

Örökké szeretni fogja az egereket 

A CO-laboratórium egyik helyiségében David Vasquez kutató felvesz egy elaltatott egeret, szikével kis vágást ejt a hátán, majd egy keze ügyében lév? Petri-csészéb?l kiemelt apró daganatdarabot dug a b?re alá, hogy utána lezárja a sebet. Az egész nem tart tovább öt percnél.
Egy másik szoba tele van meztelen egerekkel, amelyek azért ilyenek, mert genetikai hibájuk, amely immunhiányossá teszi, egyúttal a sz?rükt?l is megfosztja ?ket. Az egerek oldalán nagy daganatok türemkednek ki, ám azoknál, amelyeknél már hatott a gyógyszer, a daganatot alig lehet látni.
Az egereket megölik, ha a daganatot eltávolítják, hogy más egérbe ültessék át, vagy túl sok szenvedést okoz nekik.
Vannak szakért?k, akik szerint a gyógyszerek hatásának kipróbálására sokkal jobb módszer a tumorok genetikai mutációs vizsgálata. Ez a technika azonban, legalábbis egyel?re, nem mindig hoz hasznos eredményt.
 Nir Toib izraeli filmkészít?, akinek tüd?rákja van, elmondta az amerikai lapnak, hogy a daganat genetikai elemzése alapján javasolt kezelések nem hatottak nála, de két gyógyszernek az avatárokon végzett kísérletek nyomán elkészített kombinációja igen. Bár azzal tréfálkozott, hogy önmagát „klónozta” be az egerekbe, se ?, se a többi beteg többsége nem érez semmilyen személyes köt?dést az egerekhez. 
„Az ember eszköznek tekinti ?ket, hogy megmentse magát – magyarázta egy tüd?rákban szenved? hatvanéves New Jersey-i beteg. – Az én szempontomból minél több hal meg közülük, annál jobb nekem.”
Jill Feeney szerint Michael egy kicsit szomorú volt, amikor hallotta, hogy rákossá tesznek állatokat, és az megölheti ?ket. „De ha az avatarokon végzett kísérleteken alapuló kezelés megmenti a fiút, örökké szeretni fogom az egereket” – tette hozzá.