Debrecenben lesz az első európai ajurvéda tanszék

 (MTI) – Debrecenben hozzák létre az első európai ajurvéda tanszéket, az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Debreceni Egyetem (DE) és az indiai AYUSH Akadémia vezetői.

gunas1

 Szilvássy Zoltán, a DE rektora az aláírás után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével, rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan kell megőrizni az egészséget, míg az ötezer éves ajurvéda mindezt tartalmazza. 
    Az ajurvéda olyan komplex terület, amely magában foglalja az élelmiszer- és a gyógyszertudományt, a filozófiát, a természettudományi kutatásokat, a masszázst és a mozgásfejlesztést is. A Debreceni Egyetem fogékony az ázsiai orvostudományok iránt, és támogatja, hogy ezt a hatékony orvosi gyakorlatot Magyarországon is el lehessen sajátítani – jelezte a rektor, hozzátéve: az együttműködésnek része, hogy az ajurvédikus képzést beépítsék a DE graduális képzésébe az indiai kormány és az AYUSH Akadémia támogatásával. 
    Malay Mishra, India budapesti nagykövete a megállapodás aláírása után elmondta: Debrecenben hozzák létre Európa első ajurvéda központját, amely a helyi vállalkozásokkal összefogva reményeik szerint termékek előállítására és az európai piac elérésére is lehetőséget teremt majd. 
    Az ősi tudást a Debreceni Egyetemre egy 35 éves tapasztalattal rendelkező indiai szakember hozza el, aki a farmakológiai és farmakoterápiás intézet munkájába kapcsolódik be, és közreműködik a tananyagfejlesztésében is – közölte a nagykövet. Azt mondta, azért döntöttek Debrecen mellett, mert a város gyógyszergyártási központként működik, ahol minden szükséges tudás rendelkezésre áll. 
    Nilanjan Sanyal, az AYUSH Akadémia elnöke hozzátette: az elöregedő társadalomban új betegségek jelennek meg, amelyek gyógyításában nem feltétlenül hatékonyak a meglévő módszerek, ezért a nyugati orvoslás és az ajurvédikus tanok együttes használata az egész társadalom javára válik.

Az ájurvéda (szanszkrit: आयुर्वेद; jelentése: „az élet tudománya” vagy „a hosszú élet gyakorlata”; átírásváltozata: Ayurveda; ) India több mint ötezer éves hagyományos, természetes orvostudományi rendszere, amelyet látnokok és szent emberek (ríszik) hoztak létre és természettudósokkal együtt megfigyelésekkel, kísérletekkel és meditációval fejlesztették évezredeken keresztül. Egyfajta alternatív gyógyászatnak tekinthető. A részletesen kidolgozott eljárásokat az i.e 5. századtól kezdve jegyezték le szanszkrit nyelven. Eredményeit a mai napig széles körben felhasználják Indiában és Délkelet-Ázsiában.

Az egyik legkorábbi védikus szöveg, az Atharvavéda[1] Világvallások lexikona 121.o., amelyek (~ i.e 1500) már tartalmaz orvoslással kapcsolatos fejezeteket, amelyre az ájurvédikus orvosi gyakorlat is alapul. Ájurvédikus kézikönyveket írtCsarakaSzusruta, és Vagbhata (Kr. u. 1–4. század) amelyekben részletesen leírják a korabeli orvosi gyakorlatokat. Csaraka felsorolt mintegy 500 orvosi szert, Szusruta több mint 700 gyógynövényt ismertetett (Csaraka-szamhita, Szusruta-szamhita).

Az ájurvéda elsősorban a betegségmegelőzést hangsúlyozza, a szervezetet fiatalító eljárásokat illetve a test élettartamának meghosszabbítását. Művelői úgy tartják, hogy a napi rendszerességgel végzett ájurvéda-gyakorlatok nemcsak a betegségek megelőzését szolgálják, hanem segítenek megérteni önmagunkat, a körülöttünk levő világot, gyakorlása harmóniát és egyensúlyt alakít ki környezetünkkel.

Az ájurvéda egyfajta integrált megközelítését nyújtja a megbetegedések megelőzésének és kezelésének az életmód megváltoztatásával és természetes gyógymódok kialakításával. Filozófiája azon alapul, hogy az elme (vagy tudat) és a test (vagy fizikai tömeg) nemcsak befolyásolják egymást, hanem megbonthatatlan egységet alkotnak. Az egyetemes tudat egy intelligens energia-óceán, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizikai világot az öt érzéken keresztül észleljük. Az ájurvéda az öt alapvető elem (Dévanágari írással: [महा] पञ्चभूत ) metafizikájára alapozzák, amelyek emberi testet beleértve a világegyetemet alkotják. Ezek: Prithvi – föld Áp – víz, Tedzs – tűz, Váju – levegő és Akas – éter. (Forrás:Wikipédia )