Mit érdemes tenni, ha a kirándulás örömét rovarcsípés, esetleg többszörös darázscsípés rontja el, és milyen veszélyekkel járhat a rovarméreg allergia? Allergológus szakemberek ismertették a kockázatokat és teend?ket az MTI-hez eljuttatott közleményükben, hangsúlyozva, hogy a rovarméreg allergia ellen adrenalin beadása szükséges.
A legtöbb csípés nyomán kialakuló duzzanat kellemetlen ugyan, de ritkán veszélyes – magyarázta Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának gyermekgyógyász-allergológusa. Közlése szerint átmeneti kellemetlen duzzanat a csípés helyén, viszketés, kipirosodás a következmény: Magyarországon a szúnyogcsípés, pókcsípés ilyen „ártalmatlan”, aki nem allergiás, annál a méh- és a darázscsípés is ilyen enyhén zajlik le.
Nem szabad orvos nélkül kezelni azonban a csípés helyét?l távoli testrészeken észlelt és az anafilaxiás tüneteket. Ilyen például a nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelvduzzanat, szájban vagy szemben jelentkez? duzzanat, sípoló vagy nehézlégzés. Ezek a tünetek azonnali sürg?sségi ellátást igényelnek. Ha nincs a közelben orvos, aki szükség esetén beadja az életment? adrenalin injekciót, akkor ment?t kell hívni – figyelmeztet a szakorvos.
A fullánkot a b?rb?l amilyen gyorsan csak lehet, el kell távolítani, például éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból. A csípés helyét ezután érdemes jegelni, majd antihisztamin tartalmú krémmel bekenni. Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat a rovarcsípett.
A méhek és darazsak csípését?l életveszélyes, egész szervezetet érint? allergiás reakció, anafilaxia jelentkezhet. Ez a gyerekek 0,4-0,8 százalékánál, a feln?ttek 3 százalékánál fordul el?. A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmér?j?, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, a csípés helyér?l kiinduló, néhány órán belül fokozatosan növekv? duzzanat – amely feln?ttek 10-15 százalékánál jelenik meg – feltehet?en kés?i helyi allergiás reakció. Annak kockázata, hogy a nagy helyi reakciót mutató embereknél egy következ? csípés anafilaxiás rosszullétet vált ki, 5-10 százalék.
„Jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az egész szervezetet érint? anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna” – hangsúlyozta a szakember. A túlérzékenység természetes lefolyásának vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érint? allergiás reakciót adó feln?tteknél egy következ? csípés 70-75 százalékban okoz ismét anafilaxiát, míg gyerekeknél csak 40 százalék körüli az ismételt súlyos reakció kockázata. A rosszullét általában a csípést követ? 2-30. percben kezd?dik és különböz? súlyosságú lehet. Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma.
Öninjekciózásra alkalmas adrenalint (epinefrint) kaphat az, akinél rovarcsípés után egész szervezetet érint? allergiás reakció alakult ki. Az adrenalin autoinjektor egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskend?t és a t?t, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert. Az anafilaxia teljes ellátásához elengedhetetlen, hogy a szer beadását követ?en ment?t hívjon vagy orvosi segítséget kérjen az érintett.
Néhány életmódbeli tanácsot is felsorolt a darázs- vagy méhméregre allergiás emberek részére Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet f?orvosa. Érdemes például zárt ruhát, zárt cip?t viselniük és kerülniük az élénk színeket, az illatos kozmetikumokat. A hajba szállt rovarral szemben jobb a hajkefe, mint a kéz, a hadonászás támadásra ingerli a darazsat. Szabadban enni vagy inni kockázatos, ahogyan az is, ha édes fagylalt vagy gyümölcs nyoma marad a b?rön. Veszélyes tér lehet az autó is, amelyet érdemes elindulás el?tt ellen?rizni, majd zárt ablakkal közlekedni. Akár ház körül, akár a természetben bukkan valaki darázsfészekre, ne bolygassa meg! – hangzik a tanács.
Forrás:MTI