Egyéb elnevezései: cinet, cimet
A jóízű, finom illatú fahéj Kínából és Ceylonból származik, ahol egy vadontermő trópusi fa héja adja magát a fűszert. Ceylon (Srí Lanka) szigetén és a Szunda szigeteken, valamint Kínában vadon előforduló, és termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer (Cinnamomi cortex). Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer.
Egyéb elnevezései: édesfa, cukorkóró,
Szántók, legelők, parlagok évelő növényei. Virágzatuk felálló fürt. Az igazi édesgyökér ánizsra emlékeztető ízű és illatú gyökérrel rendelkező gyógynövény, melyet termesztenek és kivadulhat.
Egyéb elnevezései: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű, A tárnicsfélék családjába tartozó egy- vagy kétéves növény. Magyarországon megtalálható mindhárom faja [kis ezerjófű (Centarium erythraea), keskenylevelű ezerjófű (Centaurium uliginosum), csinos ezerjófű (Centaurium…
Sokfelé előfordul, gyümölcsfaként vagy utcai sorfaként telepítik. A mészben gazdag, humuszos, egyenletes vízellátottságú talajokat szereti. Metszeni nem szabad.
Egyéb elnevezései: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke,
Dél-Európában a görögök terjesztették el, nyugat-európai kolostorkertjeikbe a Benedek-rendi szerzetesek vitték át. Nagy Károly császár 810 táján rendeletben írta elő termesztését. Nyugat-Európában csak az ültetvényeken található; Magyarországon és Észak-Amerika egyes részein meg is honosodott.
Egyéb elnevezései: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly,
Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.
Egyéb elnevezései: borsos menta, angol menta, mithen menta,
A drogot adó levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. A drog mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a mentofurantartalom megnövekedése miatt.
Egyéb elnevezései: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.
Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé is túlnyúlik az északi flórabirodalom határain.