Szervezetünk minden stresszhelyzetre ugyanúgy reagál, vagyis számára mindegy, hogy cápatámadás ért minket, vagy csak véletlenül megvágtuk az ujjunkat. Pontosan mi is történik ilyenkor?

Selye János alkotta meg az els? stressz-elméletet. Az általános adaptációs szindróma azt írja le, hogy stresszhelyzetben hogyan reagál a szervezet. Stressz esetén a testben úgynevezett „alarm-reakció” játszódik le, amely független a konkrét stresszortól. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kezdeti válasza nagyon hasonló akár cápatámadás ér minket, akár megvágjuk magunkat a vasárnapi ebédnél. S?t, ugyanez a reakció játszódik le a testben pszichológiai stressz vagy vírusfert?zés esetén is. Ilyen esetekben el?ször bizonyos agyi területek aktiválódnak, majd m?ködésbe lépnek egyes bels? elválasztású mirigyek (például az agyalapi mirigy, a csecsem?mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesék). Ennek eredményeként olyan hormonok (például adrenalin, kortizol) kerülnek a véráramba és jutnak el a szervekhez, amelyek fokozott teljesítményre készítik fel a szervezetet: megnövelik a szívfrekvenciát és a pulzusszámot, több vért és oxigént juttatnak el az izmokhoz. Ez az úgynevezett „Fight or flight!” („Harcolj vagy menekülj!”) reakció: akár felvesszük a harcot, akár elmenekülünk, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania  szervezetünknek.

A stresszor a szervezet számára sokkot jelent, amely ilyenkor kibillen egyensúlyából, és ezért átmenetileg az ellenállóképessége is csökkenhet. Ezt követ?en viszont az „alarm-reakció” hatására a szervezet mozgósítja tartalékait, és így hosszabb-rövidebb ideig a fokozott ellenállóképességnek köszönhet?en ki tudja védeni a stresszor káros hatásait. Egy id? után azonban – a körülményekt?l és a szervezet állapotától függ?en – a tartalékok kimerülnek, és rohamos hanyatlás következik be.

Gyakran ismétl?d? vagy úgynevezett krónikus stressz esetén a szervezet tartósan kimerült állapotba kerül. Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a nagyobb stressznek kitett emberek immunrendszere  –  a betegségekkel szembeni ellenállóképessége – általában gyengébb. Kutatások igazolják, hogy a legyengített influenza vírussal megfert?zött kísérleti alanyok között nagyobb számban betegedtek meg azok, akiknek az életében több a nemkívánatos stressz.

Forrás: egeszseg.hu