A birsalma és az egészség!

Még mielőtt bárminek nekikezdtem volna azon tűnődtem mit lehet  írni a birsről ha az egészség oldaláról próbálok elindulni, és nemcsak a birsalmasajt jut eszembe róla. Vajon egyáltalán vizsgálták ezt a valljuk be nem túl szép gyümölcsöt-én még szép birsalmát ugyanis sose láttam, csak alaktalant, göcsörtöset- valakinek eszébe juthatott hogy tanulmányt készítsen róla úgy igazából? Meglepődtem az eredmény láttán több okból is.

A története

Néhány lelkes birskutató igazán érdekes feltételezéseket vet fel amelyeket nem fogunk tudni se megerősíteni se megcáfolni. Talán Éva nem is almát szakított arról a fáról hanem gránátalmát netán birset? Szerencsétlen birs minden bajnak okozója, és miatta kellett elhagynunk az Édenkertet? Minden esetre Éva első gondolata kis túlzással  az is lehetett volna:jó hogy a fogam bele nem tört a tiltott gyümölcsbe .

Nem kevésbé érdekes gondolat hogy Paris almája-amelyet a legszebb istennőnek Aphrodíténak ítélt -sem alma hanem birs. Arról persze megint nem szól a fáma hogy lehet a kissé alaktalan birsből aranyalmát faragni, ez is  az istenek titka marad örökre. Minden esetre az ókori görögök a termékenység jelképének tartották és mint áldozatot ajánlották fel  Aphrodíténak. Az athéni esküvői hagyomány szerint a barátok és a család birsalmát hajigált a friss házasok szekerére amikor a vőlegény  menyasszonyát új otthonába kísérte. Az egyik mítosz szerint pedig a terhes asszony aki étvágyát birssel-megfelelő mennyiségű birssel-csillapítja szorgalmas és intelligens gyermeknek ad életet.

Bárhogy is van a birs hazája a Kaszpi-tenger és a Fekete -tenger vidéke, a Kaukázus, Észak-Törökország . Ezeken a vidékeken még ma is vadon él.Termesztése időszámításunk előtt 200-100 körül már megkezdődött Mezopotámiában. A VIII. században már feltűnt Damaszkuszban, a IX.század eleján a franicia király kertjében, a  XVII. században eljutott az Újvilágba, Észak és Dél-Amerikába egyaránt, a XVIII. században pedig Ausztráliába és Új-Zélandra.

A birsalma tehát mondhatni az egész világot meghódította és már régóta úgy tartják számon sokféle módon segíti az egészséget. Feltételezhető hogy védő hatást fejt ki számos betegséggel szemben beleértve a gyulladást, az atópiás ekcémát, a fekélyeket, talán még rákmegelőző hatása is van?

Vajon mennyi az igazság ebben.

Gyomorfekély ellen birsalmalekvár. Ha előzetesen birsalma kivonattal etettek patkányokat ez védő hatást fejtett ki a gyomor nyálkahártyájára és csökkent a fekélyek előfordulása amelyeket kémiai anyagokkal igyekeztek kiváltani.

Ugyanez történt szintén kémiai anyagok segítségével kiváltott  vastagbélgyulladás esetén is, nem kellett hozzá semmi különleges csak a birsalma vizes/alkoholos kivonata

Számos egyéb betegséget is kísér krónikus gyulladás beleértve a diabéteszes szövődményeket, reumás ízületi gyulladást, gyulladásos bélbetegséget, érelmeszesedést és rákot. Mit használunk általában ellenük? A szintetikus gyulladásgátló gyógyszerek széles skáláját amelyeknek azért mellékhatásaik is vannak. Nézzük akkor a lekvárunkat/vagy birsalmasajtunkat:a vizsgálatok szerint a birs polifenoljainak kivonata hatékonyan csökkentette  három nagy sejtes gyulladást effektor aktiválási útvonalát-magyarán a gyulladást.

Ezek az adatok azt jelzik, hogy a birs polifenoljainak kivonata erős gyulladáscsökkentő hatást indukál, és a birsalmában gazdag étrend segíthet megelőzni és javítani  a gyulladással kapcsolatos betegségek kezelését.
 
Az atópiás dermatitiszt csökkentő hatás vizsgálatához  még alkohol sem kellett csupán meleg vizes kivonat. Ezt  használtak az in vitro vizsgálatokhoz, élő állatokban pedig kb. két hónapi (63 nap) birsalma etetéssel csökkenteni tudták az atópiás dermatitisz tüneteit.
Az már csak hab a tortán hogy  polifenoljai erős antimikrobiális tulajdonsággal rendelkeznek. Mivel ezekből az anyagokból a héjában van a nagyobb mennyiség le ne hámozzuk lekvár vagy birsalmasajt készítésekor mert evvel elveszítjük a jótékony anyagok legtöbbjét.
 A birsalmafa leveléből készült tea antioxidáns hatása pedig hasonló  a zöld teáéhoz csak annál valamivel kisebb. A hatás vizsgálatára szolgáló tesztben (erithrocita membrán a hemolízis) azért jól teljesített.
Mit találhatunk ezek után a birsalmában ami ilyen jót tesz az egészségünknek.
A birsalma tápanyag összetétele  hasonlít az almáéhoz mivel közeli hozzátartozója. Nagy különbség azonban hogy míg almából elég sokat fogyasztunk a birsből csak keveset.Pedig…a birs energia, fehérje, sav, szénhidrát, hamu és rost tartalma  magasabb mint az  almáé, és kevesebb benne a víz. Talán ez utóbbi tulajdonsága miatt olyan jó kemény és nyersen szinte ehetetlen. A vitaminok közül inkább  B-vitaminokat tartalmaz ( tiamin, riboflavin, niacin) és C-vitamint. Ásványi anyagokban is gazdagabb, mint az alma több benne a nátrium, a kálium, a kálcium, a magnézium, a vas és a foszfor.
Az egészségre gyakorolt pozitív hatásait azonban nem  a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak  köszönheti hanem a benne levő fenolos vegyületeknek. Meg kell jegyezni, hogy a különböző tájakról származó birsekben ugyanazokból az  anyagokból nagyon különböző mennyiségeket lehet találni, valamint azt, hogy a  héjban és a húsban talált  fenolos profil minden esetben különbözött egymástól, tehát nem ugyanazokat a vegyületeket tartalmazzák.(Megint a lerágott csont : egy gyümölcs vagy zöldség csak a maga teljességében képes kiváltani az elvárt hatást.)
 A hús főként caffeoylquinic savakat (3, 4, és 5-O-caffeoylquinic savak és 3,5-dicaffeoylquinic sav) és rutint (kvercetin 3 O -rutinoside) tartalmaz, míg a héj  ugyanazokat a  caffeoylquinic savakat és számos flavonoid glikozidot (kvercetin 3-galaktozid, kaempferol 3-glükozid, kaempferol 3-rutinozid)  tartalmaz valamint számos más  vegyületet.Összesen 26 féle hatékony fenolos vegyületet lehet azonosítani a szövetekből. A fenolos vegyületek koncentrációja jóval magasabb a héjban.
A szekrény tetején  érlelődő birsalma semmivel össze nem téveszthető  jellegzetes illatát pedig illóolajának sajátos összetétele adja.(Nem jellemzem kémiai összetétellel, aki érzett már ilyet úgyis tudja, aki meg nem, annak úgysem tudom leírni. )
A tudományos világ még azt is képes volt kitalálni hogyan tudható meg hogy  a birsalma lekvár birsalmából készült-e vagy hamisították kicsit mondjuk hozzá adott körtével. Figyeljük csak, tényleg érdekes.  A teljes birs gyümölcsöt vizsgálva 21 féle szabad aminosavat tudtak kimutatni. Ha külön vizsgálták a héját és a húsát eltérő arányokat találtak.
-a birs héjában legnagyobb mennyiségben a glicin, az aszparaginsav, és az aszparagin volt kimutatható
-míg a húsban aszparaginsav, aszparagin, és hidroxiprolin
-a glicin legnagyobb mennyiségben a héjban található…. ezért ha a lekvárban a glicin százalékos aránya nagyobb akkor a teljes gyümölcsből készült nemcsak a gyümölcshúsból.
ha pedig a lekvárban magas alanin tartalmat tudnak kimutatni az azt jelenti lekvárunk körtével van “hamisítva “
Még egy ok amiért a lekvárunkból/sajtunkból  ne hagyjuk ki a birs héját, elég csak ha a fentiekre hivatkozom.
És ami a legjobb az egészben:bár a birset többnyire feldolgozott formában fogyasztjuk, az értékes fenolos anyagok ellenállnak a hőnek !
Utószó:  Mi volt az amin meglepődtem? A keresgélés kezdetén nem gondoltam volna hogy a birssel ennyi tudományos cikk foglalkozik, és azt sem hogy olyan mindenki által ismert dolgokkal is kapcsolatba hozzák mint a Tudás fája és Paris almája! Bevallom alábecsültem a birsalma értékeit.