Több mint egy évszázada  háború folyik az ember és a körülötte él? baktériumok között. Antibiotikumok arzenálját használjuk, kézfert?tlenít?ket, paszt?rözünk, és az élelmiszerbiztonsági szabályok is szigorúak a penész és a baktériumok  vonatkozásában hogy ily módon távol tartsuk a betegségeket és a halált.

Csatamez?m n?ttem fel.  Anyám mély félelemben élt a botulizmus és az élelmiszerekben fellelhet? lappangó egyéb névtelen kórokozók ellen.

Egy kis fehér penész egy szelet sajton elég volt ahhoz hogy szemétnek ítélje. A legkisebb horpadás egy konzervdobozon és fellángolt a félelem, mindegy hogy történt, hogy csak leesett. Sosem tudhatod -mondta-lehet ellepte a botulizmus, és  jobb félni mint megijedni

Mióta Louis Pasteur felfedezte a baktériumokat az orvosi kutatások is jobbára csak a betegségek kapcsán említik a baktériumok szerepét.

A baktériumok csak ártalmatlan töltelékek vagy kórokozók amelyek ellen védekezni kell? Hogy is van ez? A 2000-es évek elején a kutatók több száz új baktériumfajt fedeztek fel az emberi testben, és ezzel együtt váratlan dolgokat.

A legnagyobb meglepetés az volt hogy 90% baktériumból állunk mi emberek. A testünkben lev? 10 sejt közül 9 nem a mienk hanem valamely mikrobiális fajhoz tartozik amelyek többsége a bélrendszerben él.

Egy tudós a közelmúltban úgy fogalmazott: paradigmaváltás el?tt állunk hogy megértsük az egészséget és kapcsolatunkat más fajokkal. A háborúnak már nincs sok értelme.

Tehát mi is tesz az 500 vagy több jól megkülönböztethet? faj és ezeknek a fajoknak számtalan törzse amelyek a több kilogrammnyi bélflórát alkotják a bélben.

Ezek többségének   túlélése t?lünk függ, ezért mindenféle jó dolgokat cselekednek a bélben hogy gazdáikat – minket -jólétben és életben tartsák. Talán a legfontosabb feladatuk a bélfal és bélhám egészségének meg?rzése egy életen át. Ez nem kis feladat mert körülbelül 60 tonna élelem halad át a béltraktuson. Egy olyan világban élnek amely telve van kockázattal. Ezt a kockázatot életünk nagy részében kit?n?en kezelik  velünk él? jóindulatú bérl?társaink és fenntartják a bél egészségét.

Úgy t?nik a bélben él? baktériumok közössége alkotja az emberi szervezetben az egyik legfontosabb védelmi vonalat. Felmerül a kérdés miért bízza a szervezet ezt a kritikus funkciót a baktériumokra miért nem fejlesztett ki saját védelmi rendszert.

Az egyik elmélet szerint a mikrobák sokkal gyorsabban tudnak fejl?dni, nagyobb sebességgel  változnak és gyorsabban válaszolnak a környezeti változásokra.

Bár sokáig a baktériumokra csak mint károsító tényez?kre gondoltunk, ma  már tudjuk felbecsülhetetlen el?nyük is van. A jó baktériumok nélkülözhetetlen vitaminokat állítanak el?  (K-vitamin, B-vitaminok) valamint sok más vegyületet amelyeket a tudósok csak most kezdenek megismerni.

Néhány ezek közül a központi idegrendszerre hat, mérsékli az étvágyat és meghatározza a mechanizmust ahogyan  tárolja a szervezet a zsírt. Lehet, hogy ha változik a bélbaktériumaink összetétele változik a testsúlyunk is? Bizonyára így van.

A kutatók az találták hogy ha kövér egerek baktériumflóráját ültették át baktériumflóra nélküli egerekbe azoknak a súlya kétszer annyira n?tt, mint amikor ugyanezt sovány egerek bélflórájával tették.

A széles spektrumú antibiotikumok elterjedésével, az ételek paszt?rizálásával és a modern táplálkozással az utóbbi 100 év alatt akkora változást idéztünk el? a bélflórában amekkora nem történt el?tte 10 000 évig. A mez?gazdaság sebességet váltott, és vele változott a táplálkozás és az életmód.

Itt van a higieniai elmélet is mely szerint ha a gyermekek kevesebb baktériumnak vannak kitéve az immunrendszerük nem elég képzett ahhoz  hogy különbséget tegyen a jó és rossz baktériumok között. Ez lehet az oka a fejlett világban olyan gyakori betegségeknek mint az allergia, az aszthma, és az autoimmun betegségek.

Egy átlagos gyerek a nyugati egészségügyi kultúrákban mire feln? és 18 éves lesz  10 – 20 antibiotikum kúrát kap. Ezek mind támadások a bélflóra ellen amelynek következményeit még csak most kezdi az orvostudomány felismerni.

Nézzük meg akkor az étrendünket. Ennek normális körülmények között tartalmaznia kellene probiotikumokat  (azaz hasznos baktériumokat ), és prebiotikumokat (azaz olyan tápanyagokat, amelyekkel a hasznos baktériumok táplálkoznak például rostok).

A probiotikumokat megtaláljuk a fermentált élelmiszerekben mint a savanyúság, a savanyú káposzta, a sajt, a joghurt ,kenyér, ecet,  sör.

De keményen dolgozunk azon hogy megszüntessük az élelmünkben a baktériumok jelenlétét   például a  sterilizálással, a  feldolgozás folyamata során pedig eltávolítjuk a rostokat,  pontosan azt az összetev?t amely a legnagyobb érték a mikrobák számára.

Azokból az élelmiszerekb?l amelyekben él? mikroorganizmusok lennének a sterilizálás és pasztörizálás kiöli az életet.

A nyugati étrend  finomított szénhidrátokat tartalmaz, magasan feldolgozott élelmiszereket és kevés zöldséget,  a baktériumok megölése révén tartósítja az élelemiszereket, vagy megfosztja a baktériumokat attól természetes közegt?l  amely az életben maradásukhoz kell.

A nyugati étrend nagy problémája hogy nem táplálja a bél egészét, csak a gasztrointesztinális traktus fels? részét, minden feldolgozott élelmiszer  könnyen felszívódik és nem  jut el az alsóbb bélszakaszokhoz- mondja Stephen O’Keefe gasztroenterológus (University of Pittsburgh)

És még egy: kiderült az is hogy az egészség egyik fontos  kulcsa a vastagbélben végbemen? fermentációs folyamatok léte!

Az étkezésb?l hiányzó rostok miatt azonban  szinte éheznek a lakosok a vastagbélben.

O’Keefe és többen mások is meg vannak arról gy?z?dve, hogy a mindennapossá vált számtalan bélrendszeri betegség okozója a nyugati étrendre jellemz? egyensúlyhiány.

A megváltozott emberi táplálkozás már nem táplálja az egész szuper organizmust, csak a mi emberi lényünket. Úgy étkezünk mintha egyedül lennénk miközben  úgy kellene étkeznünk, hogy figyelembe vegyük:sok trillióan élünk együtt egy testben.

De a bélrendszeri problémák még mindig csak a kisebbik bajt alkotják.

A nyugati étrendet követ? populáció folyamatosan kifejleszti a maga betegségeit:szívbetegség, stroke, elhízás a rák, a 2-es típusú cukorbetegség. A vita tárgya pedig még mindig az, mi teszi ezt a fajta étrendet halálossá.

Az utóbbi id?kben a tudósok kezdik azt gondolni hogy a probléma nem a gyulladás hanem valami más, ami  a jó baktériumainkat megváltoztatja, és ez a változás dönt? szerepet játszik a betegségekben.

A probiotikumok amelyeket elfogyasztunk akár erjesztett élelmiszerekben, vagy étrendkiegészít?k formájában kimutathatóan megnyugtatják az immunrendszert és csökkentik a gyulladásokat. Lerövidítik a megfázások id?tartamát  gyerekeknél és csökkentik azok súlyosságát. Enyhítik a hasmenést és az irritábilis bél szindróma egyéb tüneteit. Csökkentik az allergiás reakciókat, serkentik az immunválaszt, esetleg csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, valamint javítják  a bél és a bélben él? jó baktériumok egészségét.

És ezek után mondjuk meg azt is milyen élelmiszerben vannak  a probiotikumok leghatékonyabb kultúrái: az erjesztett zöldségekben amelyek az él? probiotikus kultúra mellett sok prebiotikumot is kínálnak, vagyis rostokat, táplálékot a baktériumoknak.

Ha mindezeken elgondolkodtunk mi marad hátra. Készítsünk házilag egy tökéletes orvosságot:savanyú káposzta pasztörizálás nélkül.

Megjegyzés: A cikk egy korántsem egészségügyi tartalmú könyv beharangozója. Michael Pollan könyve a COOKED Angliában jelent meg, és még a szakácskönyvek kategóriájába sem sorolható. A munka egy érdekes gondolkodtató m? az étkezésr?l, a f?zésr?l, az egészségr?l amely sok irányú megállapításokat  foglal magába különböz? tudományágakat érintve mint a közgazdaságtan, a filozófia, a történelem, és az antropológia. Az egyik érdekes megállapítása hogy az ember „evolúcióját” valójában a t?z használata indította el. Egyszer?en fogalmazva a  hús f?zése már a testen kív?l elindítja  az el?zetes emésztést így több kalória szabadítható fel bel?le kevesebb „munkával”. A többlet energia aztán az  agyszövethez érve   lehet?séget adott a „többletgondolkodásra”. A t?z és a f?zés volt tehát a kulcs a Homo sapiens evolúciójában. A f?zés tett minket azzá amik vagyunk:emberré. ÉRDEKES GONDOLAT

A szerz?nek magyar nyelven is jelent meg könyve.