A világon els?ként ültettek be idén svéd szakemberek mesterséges légcsövet egy 36 éves férfinak. A stockholmi Karolinska Intézet klinikáján június 9-én hajtották végre a 12 órás, áttörést jelent? m?tétet a légcs?rákban szenved? páciensen. A férfi laboratóriumban el?állított légcsövet kapott, amelyet saját ?ssejtjeivel burkoltak be. Mivel a szerv el?állítására használt sejtek a férfi saját sejtjei voltak, a beültetést követ?en kilök?dés nem történt, és a páciensnek nem kell kilök?désgátló szereket szednie. A páciens azóta normális életet él a felülvizsgálatát reykjavíki lakhelyén ellátó Izlandi Egyetem klinikájának orvosai szerint. A Karolinska Intézetben azóta egy újabb hasonló transzplantációt is elvégeztek és egy harmadik el?készületei zajlanak.

Amerikai és indiai mérnökök új megközelítéssel próbálkoznak a szívrohamon átesett páciensek kezelésében:szén nanoszálakból és egy felszívódó m?anyagból álló nanotapasszal gyógyítanák a szívet. Amikor szívinfarktust szenved el valaki, az oxigénhiányos állapot következtében elhal a szív sejtjeinek egy része. Elpusztulnak például olyan idegsejtek, amelyek a szív összehúzódásaiban vesznek részt, biztosítják a szívdobbanás alatt aktív sejtek szinkronitását, lehet?vé téve a vér megfelel? ütem? pumpálását. A fejleszt?k nanotechnológiai eljárással egy vázszer? szerkezetet hoztak létre szén nanoszálakból és egy polimerb?l. Az alkalmazott különleges szén nanoszálak átmér?je 60 és 200 nanométer között volt, a csövecskék alakja pedig spirálvonalú. A szén nanoszálakat egy orvosi célra engedélyezett, biológiailag lebomló m?anyaggal, a tejsav-glikolsav kopolimerrel (PLGA) öltötték össze. A szintetikus tapasz így 22 milliméter hosszú és 15 mikrométer vastagságú lett, amelyre szívizomsejteket, úgynevezett kardiomiocitákat, valamint idegsejteket juttattak. A szén nanoszál kit?n?en vezeti az elektronokat, elektromos összeköttetést hoz létre, így stabilizálhatja a szív összehúzódásainak ütemét.

El?ször sikerült amerikai idegsebészeknek elérniük, hogy egy mindkét lábára megbénult férfi a gerince alsó szakaszába ültetett elektródákkal önállóan képes felállni, lábait mozgatni és segítséggel lépkedni. A most 25 éves Rob Summers, egykori baseballjátékos még 2006-ban szenvedett el olyan balesetet, melynek következtében mellkastól lefelé megbénult. Ezt az okozta, hogy megsérültek a gerinccsatornájában futó idegek, melyek az agyba és onnan vissza az alsó végtagokba szállítják az elektromos impulzusokat. A m?tét során a sebészek 16 elektródát helyeztek el a lumboszakrális (ágyék és keresztcsont környéki) gerincvel?be, és összekötötték azokat az idegkötegekkel, melyek a boka, a csíp?, a térd és a lábujjak mozgását kontrollálják. A beavatkozást követ?en rendszeresen elektromos árammal stimulálták az idegeket, mintha csak az agyból jött volna az inger.

Úszókapszulás endoszkópot fejlesztettek ki japán kutatók. Az önjáró, távirányítható endoszkópos kapszula képes végighaladni az emészt?rendszeren és képeket küldeni a testb?l. A Sell?nek elnevezett, ebihal alakú minirobot körülbelül 1 centiméter átmér?j? és 4,5 centiméter hosszú, mágneses meghajtású, ezáltal nagy pontossággal ellen?rizhet? iránya és helye. A kapszula irányításához az orvosok joystickot használnak, miközben egy képerny?n ellen?rzik helyzetét.

Áttörést hozhat a fert?zések diagnosztizálásában a világ rosszul felszerelt területein egy olcsó, kis méret? vérteszt, amelyet amerikai kutatók fejlesztettek ki. Az mChip mindössze hitelkártya-méret?, ára csupán 1 dollár és percek alatt képes különböz? fert?zések megállapítására. A prototípusok, amelyeket a HIV-vírussal és a szifilisszel való fert?zöttség tesztelésére dolgoztak ki, közel 100 százalékos pontosságot mutattak a ruandai kipróbálás során. A m?anyag kártyán tíz detektálófelület van, így mindössze egy vércseppb?l többféle betegség tesztelhet? vele. Az eredmények szabad szemmel is leolvashatók az eszközr?l, de egy olcsó detektor is kapható hozzá.

Indiai kutatók közel járnak egy „elektronikus orr” kidolgozásához, amely a kilélegzett leveg?b?l képes megállapítani a tbc baktériumával való fert?zöttséget, így az eszköz a tuberkulózis gyors diagnózisát teheti lehet?vé. Az „e-orr” elemmel m?ködik, egy kézzel m?ködtethet?, leginkább az elektronikus alkoholszondákhoz hasonlít. Használatakor a páciens belefúj a készülékbe, amelynek érzékel?i azonosítják a tbc biomarkereit a kilélegzett leveg?ben lév? apró váladékcseppekben, majd az eredményt lényegében azonnal kijelzi az eszköz.

Önmagától visszahúzódik egy újonnan kifejlesztett orvosi fecskend?, amikor érzékeli, hogy elérte a vénát, így csökkenhet a félresikerült intravénás injekciózások száma. Amikor a t? eléri a vénát, a megváltozott nyomás elmozdít egy membránt, amely azután egy aprócska rugó segítségével aktiválja a t? visszahúzását. Becslések szerint az intravénás injekciók harmadát nem sikerül els?re beadni, aminek gyakori oka, hogy az orvos vagy a n?vér átszúrja a vénát anélkül, hogy észrevenné.

Minimális hegesedéssel való gyógyulást ígér egy új típusú „sebgipszelés”, amely megel?zi, hogy a sérült b?rfelszín deformálódjon gyógyulása közben. A most kifejlesztett kötés tulajdonképpen egy több rétegb?l álló tapasz: átlátszó polimer, teflon és nyomásérzékeny tapadó réteg alkotja. A tapaszt a seb formájára vágják, majd er?sen rányomják és rászorítják a b?rre, hogy ott ne tudjon elmozdulni. A kötés a seb széleinél feszesen tartja a b?rt, és felveszi mindazokat a behatásokat, melyek egyébként húznák és csavarnák a gyógyuló sebet

Forrás:az MTI hírei alapján