Az időskori cinkhiány hátterében rejlő biológiai mechanizmusra bukkantak

Washington – Amerikai kutatók els?ként írtak le olyan biológiai mechanizmust, amely révén cinkhiány alakulhat ki az életkor el?rehaladtával.

    Cinkhiány mellett hanyatlik az immunrendszer m?ködése, gyakoribbakká válnak a gyulladások, mindez pedig számos egészségügyi problémához vezethet a ráktól a szív- és az autoimmun betegségeken át a diabéteszig.
    Az Oregoni Állami Egyetem kutatóinak eredménye azt sugallja, hogy különösen fontos id?s korban a megfelel? mennyiség? cinket tartalmazó étrend, mert nagyobb mennyiségre lehet szükségünk ebb?l a mikroelemb?l.
    A Journal of Nutritional Biochemistry cím? szakfolyóiratban ismertetett kísérletekben – amelyeket rágcsálókon végeztek – úgy találták, hogy az id?sebb állatokban a cinktranszport szabályozása jelent?sen romlott, ezért még akkor is a cinkhiány jeleit mutatták az állatok, ha étrendjük megfelel? mennyiség? cinket tartalmazott. Amikor többszörösére emelték náluk a bevitt cink mennyiségét, akkor a szabályozási folyamat helyreállt.
    „Megállapítottuk, hogy a cink szállítási mechanizmusában zavart okoztak az öregedéssel összefügg? epigenetikai változások” – idézte Carmen Wongot, a tanulmány társszerz?jét a ScienceDaily cím? ismeretterjeszt? portál.
    Mivel a cink alapvet?en fontos a sejtek oxidatív stressz elleni védelmében, és segít a DNS-károsodások kijavításában, a hiánya azzal jár, hogy a betegségekhez vezet? molekuláris folyamatok felgyorsulnak. Különösen igaz ez az id?sebb korra, amikor a szervezet önjavító folyamatai egyébként is gyengébben m?ködnek.
    Cinket a halakból, húsokból, a tenger gyümölcseib?l vehetünk magunkhoz a leghatékonyabban, magvakból és zöldségekb?l nehezebb a felszívódása. Minden élelmiszer közül az osztrigának a legnagyobb a cinktartalma, de a marhamájban, tökmagban, lencsében és a tojássárgájában is sok a cink.

(MTI)