Az étvágycsökkentő „bushman sapka”

A petúniáéra emlékeztető virágjának alakjáról kapta ez a jelenlegi Namíbiában felfedezett növény a fenti népi nevet, míg a szakemberek Hoodia gordoniiként tartják számon. Két angol akadt rá először 1778 decemberében az upingtoni területen, s a híres botanikus F. Masson a Stapelia gordonii nevet adta neki (a fajnevet az egyik felfedezőről, R. F. Gordon ezredesről). Csak 1830-ban sorolták át a manapság tizenhárom fajt számláló Hoodia nemzetségbe, amelyet a pozsgás növények lelkes termesztőjéről, van Hoodról neveztek el (1). Merthogy a hoodia pozsgás növény, de a selyemkórófélék családjának tagjaként semmi köze sincs a szintén pozsgás kaktuszokhoz, ekképp tévedés, hogy az interneten több helyütt is kaktuszként emlegetik. Az viszont elfogadható, hogy a külleme kaktuszszerű.
hoodia1E több ág alkotta, akár 30 kg-osra is megnövő növényről egy holland antropológus tudta meg 1937-ben, hogy csökkenti az étvágyat. A bushmanok szan népcsoportjának a vadászai ugyanis ezt a növényt rágcsálták éhség ellen, ha hosszú útra vállalkoztak. Pontosan negyven évvel később vonták ki belőle a P57-nek nevezett anyagot a Dél-afrikai Tudományos és Ipari Kutatási Tanács kutatói, s miután az angol Phytopharm cég rendelkezésére bocsátották, a Pfizer gyógyszercég kezdte el a vizsgálatát. Minthogy a P57 szintézisével gondok akadtak, s nemkívánatos mellékhatásokat is észleltek a májon, a cég felhagyott a vizsgálatával (2). Mások azonban fantáziát láttak benne, ekképp – mint az interneten jócskán akad rá példa – jelenleg többféle készítmény alkotórészeként tabletta, kapszula, por, tapasz stb. formában hozzák forgalomba. (Spray is! )

A készítményeket reklámozó honlapok azonban nem említik meg, hogy nincs minden rendben a hoodia hatóanyagával. Bizonyos kutatók szerint az étvágycsökkentő hatása sincs igazán tudományosan bizonyítva, arról nem szólva, hogy az állatkísérletekben jókora adagjára volt szükség valamiféle hatás eléréséhez, s ezt emberi kísérletekkel nem támasztották alá (3). Az pedig hab a tortán, hogy olyan hoodiakészítmények is előkerültek, amelyekben nem volt hatóanyag, illetve a mennyisége hatástalanul csekély volt. S ez nem véletlen, hiszen a Hoodia gordonii védett növény, így aligha szerezhető be akkora mennyiségben, amennyiből nagy termékválaszték kínálható. Leginkább a dél-afrikai gyártmányok megbízhatók, mert ott szabályozott körülmények között bizonyos mennyiségben feldolgozható ez a növény. A csalásokra, illetve az esetleges veszélyekre tekintettel például Kanadában ellene vannak a hoodiatermékek forgalmazásának, míg az Egyesült Államok két államában (New Jerseyben és Kaliforniában) bíróság elé került egy-egy cég miattuk.

A hoodia hatóanyaga egyébként agyi szinten „csapja be” a szervezetet oly módon, hogy a vércukortartalmat illetően minden rendben van, ekképp a visszacsatolásos szabályozás kiiktatásával vészesen megcsappanhat a vér szőlőcukor-tartalma. De arra is vannak adatok, hogy ez a növény nemcsak az étvágyat, hanem a szomjúságérzést is csökkenti. Afrikában megesett azonban, hogy a szélsőséges körülmények közé kerülő, hoodiát fogyasztó pásztorok éhséget és szomjúságot nem érezve kiszáradás miatt haltak meg (4).
Az elmondottak arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre óvatosságra van szükség a nálunk is forgalomban levő hoodiakészítményekkel kapcsolatban akkor is, ha világcégek reklámozzák őket. Az időnek, pontosabban megalapozott tudományos vizsgálatoknak kell kétséget kizáróan eldönteniük, hogy ennek az afrikai növénynek valóban étvágycsökkentő-e a hatóanyaga, s ha igen, vannak-e vagy nincsenek nemkívánatos mellékhatásai.

Irodalom
1. Hoodia gordonii. URL: www.plantzafrica.com/planthij/hoodgord.htm
2. Hoodia. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Hoodia
3. Hoodia gordonii review. URL:http://altmedicine.about.com/od/popularhealthdiets/a/hoodia1.htm
4. Hoodia – Side Effects of Hoodia URL:http://altmedicine.about.com/od/hoodia/a/hoodiasideeff.htm.

Dr. P. T.

A kép és szöveg forrása:Új Diéta 2007/6