Az emberi élet végső határa 115 év lehet egy tanulmány szerint

(MTI) – Az emberi élettartam végs? határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte – írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.

A véd?oltásoknak, a születés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek gyógyításának köszönhet?en a várható élettartam folyamatosan növekszik a 19. század óta. Egy New York-i kutatócsoport az emberi halandóság adatbázisában vizsgálta meg a franciaországi, japán, brit és amerikai „szuperöregek”, vagyis a 110 évnél tovább él?k adatait, hogy a végs? határt megtalálja.
Az adatok azt mutatták, hogy a várható élettartam növekedése a százon felülieknél lelassul, a halálozás legmagasabb életkora pedig már legalább két évtizede stagnál.
Az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatója, Jan Vijg elmondta a BBC hírportáljának, hogy a 105 évnél id?sebbeknél nagyon kicsi a várható élettartam növekedése, ami azt sugallja, valószín?leg közeledünk az emberi élethossz végs? határához.
„A történelem során el?ször láthatjuk, hogy a plafon nagyjából 115 év, szinte lehetetlen túlszárnyalni, tíz földnyi népesség kellene ahhoz, hogy egy adott évben egyetlen 125 évest találjunk, tehát nagyon kicsi erre az esély” – magyarázta Vijg.
A legid?sebb, hivatalosan dokumentálható korú ember, aki ezt a számot megközelítette, Jeanne Calment, ? 122 évesen halt meg 1997-ben. A hosszú élet francia ikonja még az Eiffel-torony építése el?tt született és találkozott Vincent van Goghgal is.
Linda Partridge, a londoni University College egészséges öregedést kutató intézetének igazgatója szerint „logikailag lennie kell” legfels? korhatárnak, ám szerinte ez az „igen érdekes tanulmány” csak azt írja le, mi történik jelenleg, azt nem, hogy mit hoz a jöv?.
A kutatásban elemzett adatok olyan százon túliaktól származtak, akiknek gyerekkorában, a 19. században még arattak a fert?z? betegségek – a himl? csak 1980-ban t?nt el a Föld színér?l – és a táplálkozás is hiányos volt.
„Nyilván nagyon mást éltek át annak idején, mint amin a most él?k keresztülmennek, ám még az is lehet, hogy ez utóbbinak negatív kihatásai lesznek, hiszen ma sok gyerek elhízik és ez jelent?sen csökkentheti az élettartamot” – tette hozzá Partridge.
James Vaupel, a Max Planck Demográfiai kutatóintézet igazgatója szerint a 115 éves fels? határ túlságosan magas.
Vaupel elmondta, hogy az öregedés legy?zésében az a kihívás, hogy az emberi evolúció nem készült fel a széls?ségesen magas korra. A természetes kiválasztódás évmilliói arra tökéletesítették az embert, hogy fiatal korában legyen képes a túlélésre és a szaporodásra.
Ami fél évszázaddal kés?bb vagy még id?sebb korban történik – evolúciós története során az ember sose ért meg ilyen magas kort -, az a DNS-ünkben hordozott, fiatal korban fontos instrukciók „mellékhatása” – magyarázta Vaupel, aki szerint az élettartam növelése olyan módszert igényel, ami túlmutat a betegségek gyógyításán és a sejteken belüli öregedést gy?zi le.