Ez már annyira közhelyes hogy talán le sem kellene írnom. Viszont annyira igaz hogy mégis leírom: naponta egy alma az orvost távol tartja. Lehet nem mindenféle orvost de a legtöbbre talán mégis igaz ha kitartóan esszük életünk folyamán. És a másik felismerés, amolyan „spanyolviasz -szer?”: gyógyszer után a kamrában is érdemes keresgélni. Miután ez a cikk nem az els? ilyen ebben a témában bátran ki merem jelenteni könnyedén találunk is ott valami természet remekét zöldséget, f?szert, vagy gyümölcsöt, jelen esetben az ALMÁT. Akkor mire is jó az a napi egy?
A vércukor szintünk amire annyira kell vigyáznunk
Az almával kapcsolatban ez a kutatási terület viszonylag új de az élelmiszer tudósok egyetértenek abban, hogy az almában lev? polifenolok különböz? módokon befolyásolni tudják a szénhidrátok emésztését és felszívódását. Ezen tevékenységük eredményeképpen javul a vércukorszint szabályozása.
-Az almában lev? kvercetin és egyéb flavonoidok gátolnak olyan emészt? enzimeket mint az alfa-amiláz és alfa-glükozidáz. Amikor ezek az enzimek gátlódnak az élelmiszerekben lev? szénhidrátok kevésbé bomlanak le egyszer? cukrokká. Ez utóbbiak lennének azok amelyek a felszívódás után megemelik a vércukor szintünket.
-Ugyanezek a polifenolok plusz szolgáltatásképpen csökkentik magának a glükóznak a felszívódását is az emészt?traktusból …a vércukorszintnek megint egy áldás.
-Mit tesznek még. Növelik az inzulin termelést a hasnyálmirigyben emiatt megint csak csökken a vércukorszintünk, aktiválnak bizonyos receptorokat a sejtmembránon, hogy ezzel segítsék a glükóznak a véráramból a sejtekbe jutását. Az izomsejteknek például folyamatosan biztosítani kell ezt a cukorfelvételt megfelel? m?ködésükhöz-a vércukorszint megint csak csökken, újabb piros pont az almának. Ha végignéznék a vércukorszint csökkent? gyógyszerek mechanizmusát nem biztos hogy találnánk egy ilyen valóban komplex m?ködést.
Azok a csodás polifenolok
Ezek a fitonutritiensek az almában sokkal egyedibbek és sokszín?bbek mint eddig gondoltuk.Csak felsorolásképpen
-kvercetin amely sokkal nagyobb koncentrációban van jelen az alma héjban mint a gyümölcshúsban
-Kaempferol és miricetin
-klorogénsav, ez megtalálható a héjban és a húsban egyaránt
-antocianinok ha az alma piros és szintén jobbára a héjban
-epikatechin
-phloridzin amely az alma magjában található flavonoidok 98%-át alkotja
Az alma teljes polifenol tartalma 1-7 gramm egy kilogramm friss pépre számítva de az arány sokkal nagyobb lesz ha az alma héjából indulunk ki. Tény, hogy az állatokon végzett vizsgálatokat sok esetben az alma héjából kivont polifenolok standardizált kivonatával végzik amelynek tudományos megjelölése APPE
Mit csinál az alma polifenoljainak többsége a héjban? Miért pont ott van? A válasz igen egyszer?:az alma héjában lev? fotoszintetizáló sejtek különösen érzékenyek az UV-B sugárzásra és a polifenolokkal amelyek elnyelik ezt a sugárzást az alma ezeket a sejteket védi. A polifenolok az alma természetes fényvéd?i.
A másik mumus a koleszterin
Állandóan ezeket mérik vércukor, vérzsír, aztán jönnek a gyógyszerek. De még miel?tt… Szóval még miel?tt bármelyikünk összeszedné a magasabb koleszterinszintet kezdjen el almát enni. A kutatások szerint mindössze napi egyet. Mindössze napi egy alma, de az rendszeresen fogyasztva csökkentette az összkoleszterin és LDL szintet egyaránt. Ez a hatás az almában lev? rostnak, a pektinnek, és ismét az egyedülálló polifenol összetételnek köszönhet?.
A zsírokkal összefügg? többi kardiovaszkuláris el?nyr?l még szó sem esett. Er?teljes antioxidánsai révén csökkenti a zsírok oxidációját beleértve azokét amelyek a véráramban találhatók, és azokét is amelyek az erek falában. Ez a tényez? er?teljesen csökkenti a krónikus szívproblémák kockázatát. Legújabb kutatások a kvercetint jelölték meg név szerint amely ezeken túl még a vérben lev? C-reaktív protein mennyiségét is csökkenti ezáltal plusz gyulladáscsökkent? tulajdonságot kölcsönöz az almának.
Amiért megint csak szemrehányást tesznek a népességnek: az elhízás
Mi történik egy egészséges emberrel miután elfogyaszt egy egész almát étkezés el?tt kb. 15 perccel. El sem hinnénk- kalóriákban mérve kevesebbet fog enni anélkül hogy tudna róla. Átlagosan 15%-kal és ez kalóriákban kifejezve (szintén átlagos 1240 kalóriás étkezésre számolva) 186 kalória. Ebb?l aztán az jött ki hogy kb. 60 kalória mínuszban voltak a résztvev?k étkezésenként. (A teljes nyereségb?l azért le kellett vonni az elfogyasztott alma energia tartalmát). Viszont ezt a hasznot kizárólag a teljes gyümölcs produkálta feldolgozott formái vagy az almalé nem.
Ez utóbbi megállapítás igaz volt a vérzsírcsökkent? hatás és a szív-és érrendszeri el?nyök tekintetében is. Hiába kapták a kísérleti állatok például önmagában az alma rost tartalmát adó pektint nem volt ugyanaz az eredmény. Tehát rostok és egyéb fitonutritiensek csak együttesen hordozzák a hatást.
Mi egyéb még ……
Az alma esetében képesek voltak a kutatások nagyobb kockázatcsökkent? hatást kimutatni az aszthma és a tüd?rák vonatkozásában. És mihez képest nagyobbat? Az összes többi egyéb gyümölcs és zöldség hatásához képest. A kutatók egyel?re azt állítják önmagában az antioxidáns és gyulladáscsökkent? hatás nem magyarázat a fentiekre. Úgy gondolják a jöv?ben biztosan találnak még valamit az almában ami megoldja a rejtélyt.
A következtetés amit levonhatunk. Kis túlzással azt mondhatjuk az alma napjaink igen sok népbetegségét meg tudná el?zni ha rendszeresen fogyasztanánk, viszont valószín?leg csak egészben, héjastól mindenestül hozná ezt a hatást.
Az interneten igen sokszor találkozhatunk egy igazi egészségmeg?rz? recepttel amely egy alma, egy répa, egy cékla összetétel DE gyümölcscentrifugában megfosztva minden egyébt?l csak a lé. A fentieket végig gondolva ez az alma vonatkozásában nem igazán megfelel? forma. Talán inkább a másik variációra szavaznék: alma, répa, cékla reszelve, kicsit izesítve mondjuk így !
Illetve még így sem ! Elvész az alma héja ahol koncentrálódnak a jótékony anyagok! Alma HÁMOZATLANUL! 🙂