Kabócák pusztíthatják el Provence levendulaföldjeit évtizedeken belül
Mezei kabócák és az általuk terjesztett kórokozó pusztíthatja el a dél-franciaországi Provence világhír? levendulaföldjeit két-három évtizeden belül – hívta fel a figyelmet a veszélyre egy helyi kutató.
A levendulaültetvényeikb?l él? helyi gazdálkodók most segítséget kérnek, hogy megóvhassák a középkor óta Provence-ban termelt lila, bíbor és fehér virágú növényt.
A termel?k szerint 2007 és 2010 között a felére csökkent a térség legnépszer?bb növénye, a lavandin termése. A levendulának ezt a közeli, hibrid rokonát használják szappanok, parfümök, rovarriasztók és olajesszenciák gyártásához.
A b?nös a mezei kabóca, amelynek hangja éppúgy Provence jellegzetessége, mint a levendulától lila végtelen mez?k. A francia gazdák szerint a mezei kabóca a globális felmelegedés következtében forróbb, szárazabb nyarak miatt szaporodott el. A rovar petéit sok centiméterrel a növény alá, a földbe rakja, a kikel? fiatal állat a gyökereit rágja, a föld alól el?bújó feln?tt kabóca magát a növényt, amelyet táplálkozás közben még a Stolbur phytoplasma nev? kártev? mikrobaktériummal is megfert?z.
Franciaországban hozzávet?leg 1700 levendulatermeszt? él, akik 16 ezer hektár lavandinmez?t és mintegy 4 ezer hektár szigorúan ellen?rzött „tiszta” levendulaföldet m?velnek meg. Becslések szerint a levendulaipar tízezer munkahelyet tart fenn.
Eric Chaisse, a provence-i regionális parfüm-, aroma- és gyógyszernövényi kísérleti központ szakért?je elmondta: nem találták még meg azt a módszert, amellyel elpusztíthatnák a mezei kabóca föld alatti lárváit, rovarirtó szereket pedig nem használhatnak, mert sok méhész a virágzás idejére közelebb szállítja a kasokat a levendulaföldekhez.
Nehéz elképzelni Provence-t levendula nélkül, ám ha nem hárítják el a veszélyt, a növény 20-30 éven belül elt?nhet a vidékr?l – tette hozzá. A kutatók most olyan levendulaváltozatokon dolgoznak, amelyek ellenállnak a mikrobaktériumnak.
Növénytermesztésre készül a Holdon a NASA
(MTI) – Bazsalikom-, fehérrépa- és zsázsanövesztésre készül a Holdon az amerikai ?rkutatási hivatal (NASA) egy 2015-ös misszió keretében.
Ez lesz az els? kísérlet egy másik égitesten való csíráztatásra. A magokat olyan speciálisan kialakított doboz-szer? szerkezetben – holdi növénytermeszt? kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, amely tíz napra elegend? leveg?t biztosít. A NASA szerint a kamrában lév? leveg? elegend? lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek.
A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jöv?ben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az ?rben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nev? cég projektjének részeként.
Az ?rkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli sz?r?papírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik els?ként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – ?rbéli megfelel?je.
A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.
„Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, amely károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejl?dnek, akkor valószín?leg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi ?rállomáson lév? üvegházak népszer?sége is mutatja” – emelte ki a közlemény.
A Nemzetközi ?rállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejl?dni – olvasható a The Daily Telegraph cím? brit lap internetes kiadásában.