Amikor használhatatlanná tettük a Földet elmegyünk a Holdra?

Kabócák pusztíthatják el Provence levendulaföldjeit évtizedeken belül

Mezei kabócák és az általuk terjesztett kórokozó pusztíthatja el a dél-franciaországi Provence világhírű levendulaföldjeit két-három évtizeden belül – hívta fel a figyelmet a veszélyre egy helyi kutató.

pro    A levendulaültetvényeikből élő helyi gazdálkodók most segítséget kérnek, hogy megóvhassák a középkor óta Provence-ban termelt lila, bíbor és fehér virágú növényt.
A termelők szerint 2007 és 2010 között a felére csökkent a térség legnépszerűbb növénye, a lavandin termése. A levendulának ezt a közeli, hibrid rokonát használják szappanok, parfümök, rovarriasztók és olajesszenciák gyártásához.
A bűnös a mezei kabóca, amelynek hangja éppúgy Provence jellegzetessége, mint a levendulától lila végtelen mezők. A francia gazdák szerint a mezei kabóca a globális felmelegedés következtében forróbb, szárazabb nyarak miatt szaporodott el. A rovar petéit sok centiméterrel a növény alá, a földbe rakja, a kikelő fiatal állat a gyökereit rágja, a föld alól előbújó felnőtt kabóca magát a növényt, amelyet táplálkozás közben még a Stolbur phytoplasma nevű kártevő mikrobaktériummal is megfertőz.
Franciaországban hozzávetőleg 1700 levendulatermesztő él, akik 16 ezer hektár lavandinmezőt és mintegy 4 ezer hektár szigorúan ellenőrzött “tiszta” levendulaföldet művelnek meg. Becslések szerint a levendulaipar tízezer munkahelyet tart fenn.
Eric Chaisse, a provence-i regionális parfüm-, aroma- és gyógyszernövényi kísérleti központ szakértője elmondta: nem találták még meg azt a módszert, amellyel elpusztíthatnák a mezei kabóca föld alatti lárváit, rovarirtó szereket pedig nem használhatnak, mert sok méhész a virágzás idejére közelebb szállítja a kasokat a levendulaföldekhez.
Nehéz elképzelni Provence-t levendula nélkül, ám ha nem hárítják el a veszélyt, a növény 20-30 éven belül eltűnhet a vidékről – tette hozzá. A kutatók most olyan levendulaváltozatokon dolgoznak, amelyek ellenállnak a mikrobaktériumnak.

Növénytermesztésre készül a Holdon a NASA

(MTI) – Bazsalikom-, fehérrépa- és zsázsanövesztésre készül a Holdon az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy 2015-ös misszió keretében.

Ez lesz az első kísérlet egy másik égitesten való csíráztatásra. A magokat olyan speciálisan kialakított doboz-szerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, amely tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek.
A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nevű cég projektjének részeként.
Az űrkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – űrbéli megfelelője.
A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.
“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, amely károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – emelte ki a közlemény.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.