Amikor a szervezet saját maga ellen fordul

A Bristoli Egyetem kutatóinak reményei szerint kifejleszthet? olyan gyógyszer, amely „átprogramozva” az immunrendszert „kikapcsolja” a szklerózis multiplex kialakulásához vezet? autoimmun folyamatokat.

multiple-sclerosisA kutatásokról a Nature Communications folyóiratban jelent meg tanulmány.
Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a szervezetben normálisan megtalálható szövetek, struktúrák ellen indít támadást. Megkülönböztetnek szerv-specifikus betegségeket, amikor a kóros folyamat valamilyen szervre, vagy szövetféleségre korlátozódik, valamint szisztémás kórképeket, amelyeknél különböz? szervek érintettek. Az els? kategóriába sorolható például az I. típusú diabétesz, amelyet a hasnyálmirigy inzulintermel? sejtjeinek pusztulása vált ki, vagy a pajzsmirigy túlm?ködését eredményez? Graves-Basedow-kór. A szisztémás lupus erythematosus viszont olyan krónikus autoimmun betegség, amely a b?r és az ízületek mellett a vesét, a szívet, a vérképz? szerveket is érinti.
A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érint? gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek véd?burkát. A vel?shüvely (myelin-hüvely) szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul, vagy blokkolódik az ingerület-átvitel, látási, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában

A Bristoli Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az immunrendszer „átprogramozható”, „leszoktatható” arról, hogy a szervezet sejtjeit, szöveteit veszélyes betolakodókként kezelje. A tudósok a szklerózis multiplex kezelésére az allergiás betegségek gyógyításában már bevált, úgynevezett allergén-specifikus terápiát alkalmazták. A vel?shüvely szintetikusan el?állított fehérjéit növekv? dózisokban intravénásan juttatták be a szervezetbe, mindaddig míg az immunrendszer „rájött” arra, hogy ezek a vegyületek „biztonságosak”.
    Browen Barton, a tanulmány vezet? szerz?je áttörésnek nevezte az eljárás alkalmazását az autóimmun betegségek kezelésében.
    „Az immunrendszer, amely a fert?zést okozó antigének felismerésére hivatott, az allergia esetében a különböz? polleneket, a dióféléket sorolja tévesen az +ellenségek+, közé, s lendül támadásba. Az autoimmun betegségeknél viszont a szervezet a saját szöveteit kezdi támadni. Vizsgálataink során arra jöttünk rá, hogy a szintetikusan el?állított, vízben oldódó fehérjéket növekv? dózisban alkalmazva deszenzibilizálhatjuk az immunrendszert, azaz csökkenthetjük érzékenységét az általa antigénként kezelt szövetek iránt” – magyarázta Browen Barton.
    A kutatócsoport reményei szerint a módszer áttörést hozhat nemcsak a szklerózis multiplex, hanem más autoimmunbetegségek kezelésében is. A jelenleg alkalmazott immunszupresszív gyógyszereknek ugyanis sok a mellékhatása: csökkentik az immunrendszer aktivitását, növelve ezzel a fert?zés veszélyét, a daganatképz?dés rizikóját.
    Allergéneknek az immunválaszt kiváltó anyagokat nevezik. Az allergén-specifikus immunterápia során a betegek standardizált, nagy tisztaságú specifikus allergén-vakcinát meghatározott dózisban, emelked? adagban kapják, majd évekig alkalmazzák a fenntartó dózist.