A testmozgás-immunitás-táplálkozás hármas összhangja

Egészségünk megőrzésében nem lehet csak egy-egy tényezőre koncentrálni, célszerűbb összességében vizsgálni, hiszen egyik a másikra hatással van. Az egészséget magas fokon befolyásoló három tényező a testmozgás, a táplálkozás és a szervezet saját védekezési (immun-)rendszere. A következő összefoglaló e három tényező egymásra hatását hivatott értelmezni.

Táplálkozás és immunitás

A táplálkozásnak egyebek mellett fontos szerepe van az egyén immunrendszerének szabályozásában is. Epidemiológiai vizsgálatok igazolták, hogy az alultápláltság(malnutríció) és a fertőzések súlyosbítják egymás hatását.
A fehérje- és energia-alultápláltság hiányosságokat eredmé­nyezhet az immunrendszer ama részeiben, amelyeknek a sejtes immunitásban, a fagocitózisban, a kiválasztott IgA koncentrációjának szabályozásában és a citokinek termelésében van szerepük. Hasonlóképpen bizonyos nutriensek hiánya is csökkenti az immunrendszer ama képességét, hogy felvegye a harcot a betolakodókkal. Ez utóbbi szempontból a következő mikronutriensek mutatkoznak esszenciálisnak: cink, szelén, vas, réz, valamint a vitaminok közül a béta-karotin (amely az A-vitamin provitaminja), az A-, C-, E- és B6-vitamin valamint a folsav. Eddigi kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a nem megfelelő táplálkozás hátrányosan befolyásolja bizonyos betegségek – tüdőgyulladás, baktériumos vagy vírusos hasmenés, rózsahimlő, gümőkór stb. – lezajlá­sát, gyógyulását vagy kimenetelét. Más betegségek (vírusos agyvelőgyulladás, influenza vagy a HIV vírus okozta fertő­zés) esetén a táplálkozásnak minimális vagy csak mérsékelt hatása van a betegség kimenetelére. Nem meglepő, hogy globális szinten a malnutríciót tartják az immunhiányosság leggyakoribb okának.

Testmozgás és immunitás

A testmozgás jótékony hatásait a pszichológiai és a fiziológiai hatások komplex összjátékának tulajdonítják . A jótékony hatások sorából kiemelhetők a következők: a korral járó immunöregedés csökkentése, a veleszületett immunitás funkcióinak növelése, az idült gyulladások megjelenésének csökkenése, a stresszel szembeni rezisztencia növekedése és a túlsúly csökkenése. A testmozgás, a mértékétől függően, hatást gyakorol a szervezet immunrendszerére. Túlzott megerőltetés esetén sportolóknál is megjelenhet immunszuppresszió (az immunrendszer csökkent működésével vagy válaszképtelenségével járó állapot, amely mesterségesen is kiváltható például gyógyszerekkel). Megállapították, hogy intenzív fizikai aktivitás után a vérben található fehérvérsejtek (leukociták) száma nő. Eme immunsejtek aktivitásának szabályozó hatása van mind a veleszületett, mind a szerzett immunitásra. A fizikai aktivitás mellett egyéb tényezők is befolyásolják a fehérvérsejtek szá­mának változását a vérben és a szervezet egyéb szöveteiben. Ilyen tényező lehet bizonyos hormonok (katecholamin, kortizol) szintjének növekedése, valamint az egyén kora, neme és táplálkozása is.

A táplálkozás hatása a testmozgás által generált immunválaszra

A táplálék összetevői közül leginkább a fitokemikáliáknak tulajdonítanak pozitív hatást a túlzott megerőltetéssel járó testmozgás okozta immunszuppresszióra és gyulladá­sos folyamatokra. Ebből a szempontból általában gyulladáscsökkentő, ugyanakkor antioxidáns és a metabolizmust serkentő hatásúak az asztaxantinok, a kvercetin, a kurkumin és a béta-glükánok. Továbbá fontos a szervezet szénhidrátokkal és a glutaminnal való megfelelő ellátottsága, hiszen ezek energiaforrásként szolgálnak a fehérvérsejtek számára is. Az antioxidáns hatású vitaminok, az antioxidáns hatáson túl, részt vesznek a stresszhormonok (adrenalin, kortizol) és a gyulladáscsökkentő citokinek szintjének szabályozásában. A probiotikumok a vékonybél immunitásának szabályozásában játszanak szerepet, míg az elágazó láncú aminosavak (leucin,izoleucin,valin) gyulladáscsökkentő hatásuk mellett részt vesznek a glutamin állandó szinten tartásában is. Ismeretes, hogy a mértékkel végzett, rendszeres testmozgás számottevően hozzájárulhat immunrendszerünk megerősítéséhez és az ellenálló képesség szinten tartásához. A hiányos táplálkozás azonban korlátozza az immunrendszer működését, így a mérsékelt, rendszeres testmozgásnak az immunrendszerre kifejtett, pozitív hatásának érvényesülését is. A szervezet energiaellátását és építését szolgáló makronutriensek (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) megfelelő mennyiségű fogyasztása mellett az immunrendszer jó működéséhez esszenciálisnak bizonyulnak egyes, az előbbiekben megnevezett mikronutriensek is, amelyeket csak kiegyensúlyozott, változatos és tápláló étrend tud kellőképpen fedezni.

Toró Szabolcs kutatási asszisztens
Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Biomérnöki Kar