Az emberek személyisége valamiképpen úgy változik, hogy összefügg azzal az évszakkal, amelyben születtek. Az asztrológiai jelük pedig  hasznos információt szolgáltatott nekik erről a mintázatról, mondja a University of Connecticut munkatársa.

A szezonális hatások nem eléggé világosak az emberek szemében, de a személyiségvonásokon keresztül, amelyeket az évnek ugyanazon időszakában született emberek nagy csoportjából szűrhetünk le láthatóvá válnak- jelentette ki Mark Hamilton, az egyetem kutatója.
A pszichológusok előtt ismert, hogy bizonyos személyiségvonások rendre bizonyos hónapokban születettekhez kapcsolódnak. Például, a januárban és februárba született emberek kreatívabbak, de emellett nagyobb az esélyük arra, hogy skizofréniát diagnosztizáljanak náluk, mint bármely más hónapban világra jött embernél. Továbbá a páratlan számú hónap szülöttei extrovertáltabbak (külvilág felé fordulók), mint a páros számú hónapok szülöttei.
A hagyományos nyugati asztrológia az elemeket (víz, föld, levegő, tűz), a dualitás (világos/sötét) és a minőség jegyeit (kardinális, változó és szilárd) használja ezeknek a hatásoknak a leírására. Úgy tartja, hogy a késő decembertől március elejéig tartó szakasz a ‘nedves’ időszaka az évnek, és a nedvességet a kreativitással kapcsolja össze. A ‘szilárd’ jegyekről azt állítják az asztrológusok, hogy makacsabbak és állhatatosabbak, mint mások.
Hamilton 300 híresség születési adatait vizsgálta meg, a politika, a tudomány, a közszolgálat, az irodalom, a művészetek és a sport területéről, és úgy találta, hogy a hírességek születési dátuma az év bizonyos időszakai körül csoportosul. A ‘nedves’ időszak több hírességhez kötődött, mint az év többi része.
„A pszichológusok szívesen figyelmen kívül hagynák ezeket az asztrológiai korrelációkat (összefüggéseket), de itt vannak a szezonalitás hatások, amiket még nem magyaráztunk meg.”
Hamilton nem azzal érvel, hogy az égitestek befolyása a forrása ezeknek a hatásoknak, inkább azt állítja, hogy az asztrológia egy hasznos eszköz, egy heurisztikus eszköz, amely segít emlékeztetni az embert a természet mintáira és időzítésére.
A kutató, aki az egyetem kommunikáció tanszékén társadalomtudós, most más kutatókkal együtt 85 000 híresség adatbázisát elemzi, amely időszámításunk előtt 3000-ben kezdődik és napjainkig tart. Véleménye szerint a ‘celebeken’ látszik, hogy a szezonalitás hatása valódi, még ebben a hatalmas adattömegben is, ami évezredeket és különböző kultúrákat fog át.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-05/uoc-aac051315.php