A szív és az érrendszer akkor is öregszik és csökken a teljesítménye ,ha nincs krónikus betegségünk

 

Az életkor el?rehaladtával a szív és az érrendszer állapota, teljesítménye kimutatható betegségek nélkül is fokozatosan csökken, ami azt jelenti, hogy az öregedés a szív-és érbetegségek legfontosabb és küls? módszerekkel befolyásolhatatlan kockázati tényez?je. Magyar kutatók a szív és az erek korosodás okozta romlásának tüneteit foglalták össze és angol nyelv? tanulmányukat az Interventional Medicine & Applied Science közölte.A szív-és érrendszeri betegségek számos kockázati tényez? együttes hatásának következtében lépnek fel. A rizikófaktorok legtöbbje elkerülhet? és ezzel azok káros következménye sem érvényesül. Ha valaki nem dohányzik, megfelel?en táplálkozik, rendszeresen mozog, nem kövér, esetleges cukorbetegségét, magas vérnyomását, kóros vérzsír szintjét gondos kezeléssel megfelel? szinten tartja, a legfontosabb kockázati tényez?k szempontjából rendben van.Az életkor az a kockázati tényez?, amelyet nem tudunk befolyásolni. Az évek múlnak, az ember fizikai teljesít?képessége csökken és ennek hátterében részben a szív teherbírásának romlása található. Merkely Béla professzor, Radovits Tamás és Szabó Gábor áttekintették azokat a változásokat, amelyek id?vel egészséges szív esetén is elkerülhetetlenül megjelennek.Az egész testet vérrel ellátó bal szívkamra fala az öregedés során fokozatosan megvastagodik. Az izomsejtek száma nem növekszik, hanem inkább csökken, de megnagyobbodnak. Ez nem növeli a szív erejét, hanem inkább rontja. Nyugalomban ez nem nagyon érvényesül, de ha fokozni kellene a teljesítményt, a kis teherbírás hamar kiderül.

Érdekes változás, hogy a szív ütemét diktáló sejtekb?l is mind kevesebb lesz. Részben ez magyarázza, hogy id?s korban kissé lassul a szívm?ködés, de f?leg annak van jelent?sége, hogy ha er?s mozgás esetén a szívnek alaposan gyorsulnia kellene, ám ez csak kis mértékben eredményes.

Gyengül a szívizom összehúzódó képessége is és mind kisebb a tartaléker?. Ez persze el?ször a kemény küzd?sportokban látszik, ahol már a harmincadik életévét meghaladó teniszcsillagot hamar kiütik a pályáról a korai huszonévesek. A sportvilág egyébként az, melynek területén igen korán nyilvánvaló, hogy az öregedés gyorsan elkezd?dik, csak évtizedek alatt lassú hullámokban halad el?re.

A korosodás az ereket sem kíméli. Az üt?erek fala megvastagodik és ez még nem érelmeszesedést jelent, hanem az érfal merevebbé válik. Ez azt jelenti, hogy rosszabb lesz a képlékenysége, vagyis a nyomás ugyanolyan mérték? fokozódására kisebb mértékben tágul, mint korábban.

Az erek bels? felszínén is jelent?s változások történnek. Amikor 1998-ban Nobel díjat kapott az a három kutató, aki tisztázta, hogy az erek tágulását a nitrogén-monoxid gáz okozza, melyet az érfal bels? felszínét bélel? sejtek választanak el, akkor még nem tudtuk, hogy ez id?s korban is hasonló mértékben keletkezik, de a biológiai használhatósága csökken – nem véletlen, hogy az öreged? erek nem tágulnak úgy, ahogy néha kellene.

Aztán ott a vérnyomás. A legtöbb id?s embernek magasabb lesz a szisztolés vérnyomása, az els? érték, amely akkor keletkezik, amikor a szív bal kamrája belöki a vért a f?ver?érbe és a nyomás hirtelen megemelkedik. Merkely professzor és munkatársai világosan bemutatják, hogy a magasabb nyomás és a merevebb érrendszer emelkedett kockázati tényez?t jelentenek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy azok a nyomásra érzékeny reflexek, amelyek a vérnyomás szabályozásában alapvet? szerepet játszanak, az öregedés következtében ugyancsak kórosan m?ködnek.

A nagy nemzetközi figyelmet kelt? tanulmány világosan ismerteti, hogy az öregkor önmagában, el?rehaladott érelmeszesedés, vagy tényleges szervi betegségek nélkül is számos m?ködési zavart hoz létre, melyek részben további vizsgálatokat igényelnek, de a mind több id?s ember miatt világszerte az egészségügyi ellátás alapos átrendezését teszik szükségessé.

Forrás:MTI Matos Lajos