A szelídgesztenye

castanea sativaA szelídgesztenye tudományos nevét (Castanea Sativa) 1768-ban  Philip Miller londoni botanikustól kapta. A latin eredetű castanea amely már Pliniusnál is ezt a növényt jelentette a görög kasztanon szóból ered. A sativa jelentése termesztett növény. Egyes kutatók azt feltételezték hogy a szelídgesztenye csak Kis-Ázsiában őshonos és a Római birodalom idején került Dél-Európába ahonnan aztán sokfelé elterjedt. A másik nézet a török hódoltság ideje alatti meghonosodást vallja. Ma már általánosan elterjedt Dél-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban, Északnyugat-Afrikában, Franciaországban, Angliában és Írország déli részén. A termés kifejlődéséhez és beéréséhez azonban elég melegre van szüksége.  A hegységekben minél délebbre tekintünk annál magasabb tengerszint feletti magasságban találkozhatunk vele. Míg az Alpokban csak 1000 méter körül, addig Spanyolországban 1600 méteres magasságban is növekszik.

A Castanea nemzetségbe 12 fajt sorolnak amelyből 4 Észak-Amerikában, 7  Kelet -Ázsiában honos ,és csak egy faj a Castanea Sativa kötődik Európához.

A szelid gesztenye igen magas életkort megélhet  és jelentős méreteket ölthet. Az angliai Gloucester grófságban Tortworth város temploma mellett élő egyed kb.  1200 éves.  1988- ban  a kerülete 11 m volt, a következő mérésnél 2013-ban már 12 méter. Életkorát a  törzs kerületének  növekedéséből tippelik  814 ± 400 évesnek. Szóval éppen lehet 1200 körüli is. A Szicíliai Sant Alfio gesztenyéjének életkorát 2000 és 4000  év közöttinek  becsülik és 30 méteres magasságához 50 méteres törzskerület tartozik. A méretek szinte hihetetlenek. És az sem sűrűn fordul elő hogy egy fáról egy szigetről és a lakosságáról szociális és ökológiai rendszert nevezzenek el . Pedig ez is megtörtént Korzikán.

A szelíd gesztenye  Európában az enyhe klímájú hegyvidékeken fő élelemforrás volt. A szárított gesztenyét lisztté őrölték és kenyeret sütöttek belőle. Ezért is nevezték a szegény ember kenyerének. Azt tartották egy ember egy fa termésével át tud telelni.  Korzikán volt talán a legnagyobb hagyománya Európában a gesztenye termesztésének itt  kenyérfának is  nevezték. A sziget genovai kormányzója 1584-ben elrendelte hogy minden földtulajdonosnak  évente 4 fát kell ültetni: gesztenyét, olajbogyót,  fügét vagy eperfát.  A kiterjedt gesztenye erdőségek aztán nagyban befolyásolták Korzika mezőgazdaságát és szociális rendszerét és az egészet úgy is nevezik “gesztenye-civilizáció”. Egy  fa amely jelentős befolyást tud gyakorolni egy sziget társadalmára,  gazdaságára és jólétére.  Ki hitte volna hogy létezik ilyen és nemcsak a XVI. században volt ez így. A XX. század végetől ismét igyekeznek életre kelteni Korzikán a hagyományt, a gesztenye által biztosított gazdagságot és jólétet.

Magyarországon a gesztenye kiegészítő élelem, desszertként fogyasztott csemege ma is és az volt a történelem során is.Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is. Mátyás király kedvenc étele a gesztenyével töltött kappan volt, sőt sütve és mézzel ízesítve is fogyasztották.  És manapság  sincs igazi téli hangulat a  sült gesztenye illata  nélkül.

A gesztenyével tehát túl lehet élni a telet. Nézzük mi van benne ami segíthetne nekünk ínséges időkben .

A gesztenye ellentétben más diófélékkel és magvakkal viszonylag alacsonyabb kalóriatartalmú, kevesebb zsírt tartalmaz, viszont nagyon gazdag ásványi anyagokban és más növényi anyagokban amelyek előnyösek az egészségre

A gesztenyében főleg keményítő található,  hasonló összetételű mint a többi keményítőtartalmú élelmiszer például az édesburgonya, kukorica, burgonya. Jó forrása az ásványi anyagoknak, vitaminoknak és  jó minőségű fehérjének.

Magas a diétás rost tartalma amely mind oldható mind oldhatatlan rostokat tartalmaz. Az oldható rostok csökkentik a koleszterin felszívódását a bélből, az oldhatatlanok pedig növelik a béltartalom mennyiségét ,csökkentik a székrekedés kockázatát és elősegítik a bél kiürülését ezzel megelőzhetnek néhány bélbetegséget. 100 gramm gesztenyében 8 gramm élelmi rost található .

Kitűnik a többi dió közül rendkívül magas C-vitamin tartalmával, bár ez a sütés-főzés folyamán valószínűleg elveszik. A másik érdekesség a folát-tartalom amely inkább a zöld leveles zöldségekre jellemző de a diófélékre egyáltalán nem. (100 gramm gesztenyében 43milligramm C-vitamin és 62 mikrogramm folsav található.) Továbbá gazdag a  B-vitaminok csoportjához tartózó vitaminokban is –100 g gesztenyében a napi ajánlott adag 7%-a van  niacinból, 29% -a piridoxinból , 20% tiaminból, és 13% riboflavinból- amelyek szükségesek a  normális anyagcseréhez, agyműködéshez vagy éppen a bőr egészségéhez.

Mint az igazi diók jó forrása az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak mint az olajsav és palmitinsav.Tanulmányok szerint az telítetlen zsírsavak és az élelmi rostok együtt még hatékonyabbak a magas koleszterinszint elleni harcban.

Ha az ásványi anyagokat tekintjük kiemelendő a réz, a vas, a mangán és a foszfor tartalma .
A táblázat adatai 100 gramm nyers hámozatlan európai gesztenyére vonatkoznak (Castanea sativa) az napi ajánlott tápanyagbevitelhez  (RDA) viszonyítva

Elv Tápanyag érték Százalékos RDA
Energiatartalom 213 Kcal 11%
Szénhidrát 45,54 g 35%
Fehérje 2,42 g 4%
Összes zsír 2,26 g 10%
Koleszterin 0 mg 0%
Élelmi rost 8,1 g 21%
Vitaminok
Folátok 62 mg 15,5%
Niacin 1,179 mg 7%
Pantoténsav 0,509 mg 11%
Piridoxin 0,376 mg 29%
Riboflavin 0,168 mg 13%
Tiamin 0.238 mg 20%
A-vitamin 28 IU 1%
A C-vitamin 43 mg 72%
Elektrolitok
Nátrium- 3 mg 0%
Kálium 518 mg 11%
Ásványi anyagok
Kalcium 27 mg 3%
Réz 0.447 mg 50%
Iron 1,01 mg 13%
Magnézium 32 mg 8%
Mangán 0,952 mg 41%
Foszfor 93 mg-os 19%
Cink 0.52 mg 5%
Növény-tápanyagok
Növény-szterolok 22 mg

Nem utolsó sorban :GLUTÉNMENTES

A jól ismert gesztenyepüré és sült gesztenye mellett a kevéssé ismert gesztenye lisztről  ITT  olvashatnak.

Élelmiszerként tehát nagyon értékes a gesztenye “gesztenyéje” de azért gyógyhatása is van ennek a monumentális fának azonban ez a leveleiben és a kérgében rejlik.

A levelek és a kéreg tanninokat tartalmaz amely összehúzó gyulladáscsökkentő hatású . A levelekből készített teát használják

-görcsös köhögéssel járó betegségekben, szamárköhögés, hörghurut

-torokfertőtlenítőként gargarizáláshoz

-hasmenés kezelésére

-izom és reumatikus fájdalom enyhítésére borogatásként

Tea:1 evőkanálnyi gyógynövényt 3 dl vízzel 5 percig főzzük, szűrjük. Fogyasztása naponta három alkalommal javasolt.