A sörből nemsokára gyógyszer lesz

A kijelentés azért nem teljesen igaz. A kutatás célpontjai a komlóból az erjesztés során keletkez? keser? anyagok amelyek a sör jellegzetes ízét adják.  Egy átlagos sörmesternek ez nem jelent túl sokat: a kutatási eredmények már régóta alátámasztják hogy a sör (és a benne lév? keser? savak) mértékletes fogyasztása jótékony hatással lehet a cukorbetegségre, bizonyos daganatos betegségekre, gyulladásos folyamatokra, de talán még a fogyásra is.

A kutatók röntgendiffrakciós vizsgálatokkal felderítették a humulon molekulák és a sörf?zés során bel?lük keletkez?  származékok pontos térbeli szerkezetét. A struktúra felderítése fontos mert az eljövend? gyógyszereknek -ha hatást szeretnének elérni velük-a sörben lev? anyagok pontos konfigurációját kell tartalmazniuk.Hogy ez mit jelent pontosan?

A humulon molekulák a f?zés során átrendez?dnek, öt szénatomos gy?r?jük hat szénatomossá válik. A folyamat végén  a gy?r?n két csoport függeszkedik. Ez a két csoport a térben aztán négyféle  helyzetet vehet fel: mindkett? a gy?r? alatt vagy felett, vagy egyik alatta másik felette kétféle helyzetben. Amikor egy molekula kapcsolódik egy másikkal fontos a térbeli felépítése. Csak akkor párosíthatók ha illeszkednek egymáshoz. Ha a párosítás nem megfelel? vagy nem illeszkednek egymáshoz  gyógyszer helyett csak egy „katasztrófális hatással bíró „valamit „kaphatunk. Erre az 50-es évek végén és a 60-as évek elején alkalmazott talidomid nev? anyag a leghíresebb példa. Míg egyik konfigurációja hatékonyan kezelte a terhes n?k reggeli rosszullétét a másik konfigurációja születési rendellenességet okozott.

A pontos térbeli szerkezet meghatározásához a keser? savakat f?zés után kivonták, tisztították, majd a kristályokat röntgendiffrakciós vizsgálatnak vetették alá. A vegyületek már megállapított hatásokkal bírnak de míg az egyik forma hatásos kis térbeli átalakulás után a másik már nem.

Ez a kutatás alapmolekulákat  adhat a vegyészek kezébe amelyek kiindulási pontjai lehetnek a gyógyszerkutatásnak.

Forrás:ScienceDaily