A kutatók úgy gondolják immunrendszerünk az evolúció során úgy fejl?dött hogy leküzdhesse a parazita férgek általi megfert?z?dést. Azonban parazita fert?zés hiányában az immunrendszer hiper-reagálóvá válhat és a környezetben vagy az élelmiszerekben el?forduló ártalmatlan fehérjék ellen fordul és szabályozatlan allergiás válasz alakul ki.
Ejtsünk néhány szót a a higiéniai hipotézisr?l. A „higiénia hipotézis” azt mondja hogy az az immunrendszer fordul az olyan ártalmatlan fehérjék ellen mint a pollen vagy a mogyoró fehérjéje, amely nem volt kitéve parazitáknak és más kórokozóknak. Valódi veszély hiányában az immunrendszer megtámadja a környezetében lev? hasonló megjelenés? molekulákat az immunglobulin E (IgE) segítségével.
A fenti két állítás teljesen fedi egymást és a PLOS Computational Biology október 29.-i számában közzé tett kutatás bizonyítani is tudja ezt.
Hogyan bizonyítható tudományosan az az állítás hogy az immunrendszer ha nincs féreg akkor jó a mogyoró is alapon támadásba lendül ?
A Nicholas Furnham (London School of Hygiene & Tropical Medicine) által vezetett csapat azt feltételezte hogy kell lennie valamilyen molekuláris hasonlóságnak a paraziták és az allergén fehérjék között ami az immunrendszert támadásra készteti.
Körülbelül 330 fehérje család azonosított amelyek már ismert allergének. Ha ebb?l a 330 típusból kiválasztunk 10-et, az ebbe a típusba tartozó fehérjék az ismert allergének 40%-át tartalmazzák. A kutatócsoport összegy?jtött minden már eddig is ismert adatot és végül 2712 fehérjét vett górcs? alá. Az allergén fehérjék egy bizonyos része lép kölcsönhatásba az immunrendszerrel és ezt epitopnak nevezzük. A legtöbb fehérje több epitopot is tartalmaz. A kutatók meghatározták ezeknek az epitopoknak a DNS szekvenciáját, majd az adatok birtokában 3D-s fehérjestruktúrákat kezdtek építeni. Az allergén fehérjék felépítésének ismeretében hozzájuk hasonló fehérje szerkezeteket, vagy DNS-szekvenciákat kerestek a kórokozó paraziták esetében .
A munkához már publikált adatbázisokat használtak. 70403 parazita fehérjét vizsgáltak meg és ebb?l 2445 fehérje statisztikailag hasonlított a már ismert allergénekhez. S?t 206 epitop régiót is azonosítottak, amelyek az emberi szervezetben hasomló immunválaszt váltanának ki mint a környezeti allergének. És ami még meglep? egy olyan fehérjét is sikerült kimutatni a Schistosoma mansoni-egy parazita féreg- fehérjéi között amely nagyon hasonló a nyírfa pollenben talált fehérjéhez. A nyírfa pollen az egyik legelterjedtebb környezeti allergén.
A tanulmány olyan eszközöket adott a tudósok kezébe amelyeknek segítségével könnyebben megjósolható az, hogy az élelmiszerekben és a környezetben el?forduló fehérjék közül melyek fognak nagy valószín?séggel allergiás reakciót kiváltani. De az eredmények megkönnyíthetik az allergia kezelésére szolgáló fehérjemolekulát léte hozását is.
Az egészhez pedig még az a megállapítás is hozzátartozik, hogy a férgek elleni immunitásunk árát az allergia fizetteti meg velünk!