Lausanne – A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték:  az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószín?, hogy el fog t?nni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból.

    Az embernél és minden eml?snél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ? nemi kromoszómapárjuk egy X és egy Y, míg a n?ké két X kromoszóma. Az Y kromoszóma hordozza a férfi ismertet?jegyek kialakulásáért felel?s géneket.
Ez nem mindig volt így: évmilliókkal ezel?tt az Y és az X azonosak voltak, majd a hím állatokban az Y új irányba kezdett fejl?dni. Az evolúció során azonban annyira összezsugorodott, hogy már csak mintegy húsz gént tartalmaz, míg az X több mint ezret hordoz – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjeszt? portál a Nature tudományos lap csütörtöki számában megjelent tanulmányt ismertetve.
A Lausanne-i Egyetem Integratív Genomikai Központja (CIG) és a svájci Bioinformatikai Intézet Henrik Kaessmann vezette kutatócsoportja arra kereste a választ, mely gének maradtak fent az Y kromoszómában. Az eml?sök három rendjéb?l (méhlepényesek, erszényesek, tojásrakók) 15 faj kromoszómáit tanulmányozták – összehasonlításul a csirkéét is.
A hím és n?stény állatoktól nyert szövetmintákban nem elemezték azokat a genetikai szekvenciákat, amelyek mindkét nemnél közösek, csak az Y-kromoszómához köt?d?eket. A több mint 29 ezer számítógépes munkaórát igénybe vev? kutatás a férfi kromoszóma legnagyobb genetikai atlaszát eredményezte.
A tudósok kimutatták, hogy a nemet meghatározó gén (SRY) a méhlepényesek és az erszényesek közös ?sénél körülbelül 180 millió évvel ezel?tt alakult ki, a tojásrakó eml?sök hasonló funkciójú AMHY génje mintegy 175 millió éve. A majdnem egy id?ben, ám egymástól teljesen függetlenül kifejl?d? két gén megjelenésével együtt járt a here kialakulása – mondta Kaessmann.
A Nature legfrissebb számában egy másik tanulmány is megjelent az Y-kromoszómáról. A Massachusetts-i M?szaki Egyetem (MIT) David Page vezette kutatócsoportja azt vizsgálta, mennyire stabilak az Y-kromoszóma megmaradt génjei. Egy korábbi kutatás ugyanis kimutatta, hogy az eredeti 600-ból mindössze 19 maradt meg, ezért úgy vélték, az Y a genetika „kifutó modellje”.
Az új kutatás – szintén az állati Y kromoszómákkal végzett összehasonlítás útján – kimutatta, hogy az utóbbi 25 millió év alatt mindössze egy ?si gén veszett el, a maradékból pedig nagyjából egy tucat nem a herékkel és a spermiumtermeléssel kapcsolatos. Ezek a gének az X kromoszómával közös párjukkal együtt tudnak csak kifejez?dni, egyedül nem m?ködnek. A fehérjék el?állításában és stabilizálásában van szerepük.
Page kutatócsoportja most azt szeretné kideríteni, az Y kromoszómának ezek a hosszú élet? génjei pontosan milyen módon m?ködnek, hogy többet tudjanak meg a nemek szerint örökl?d? betegségekr?l. (http://www.sciencedaily.com/releases/2014/04/140423151035.htm)

(MTI)