A négyes DNS-spirál felfedezése áttörést jelenthet a rákgyógyászatban

(MTI) – Áttörést jelenthet a rákgyógyászatban a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, akik az emberi sejtekben négyes DNS-spirált mutattak ki.

A nagy jelent?ség? eredményr?l a Nature Chemistry legújabb számában jelent meg tanulmány.
    Hatvan éve, 1953 februárjában számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kett?s DNS-spirál felfedezésér?l. Laboratóriumi kísérletek során már korábban is sikerült mesterségesen el?állítani négyes DNS-spirált, ám ezt inkább furcsaságnak, mintsem a természetben el?forduló képz?dménynek tekintették – olvasható  a tanulmányt ismertet? ScienceDaily cím? tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130120150033.htm).
A Cambridge-i Egyetem Kémiai Intézetének kutatói Shankar Balasubramian professzor vezetésével egy évtizedig „vadásztak” a természetben el?forduló négyes spirálra, amelyet végül az el?z?leg kifejlesztett fluoreszkáló antitestek segítségével sikerült emberi tumorsejtekben kimutatni. Azt is bebizonyították, hogy a négyes spirál a DNS azon részein képz?dik, ahol sok a guanin (a DNS-t alkotó alapegységek, a nukleotidok egyike), ennek folytán a szerkezetet G-kvadruplexnek nevezték el. A kutatóknak ráadásul sikerült egyértelm?en kimutatniuk az összefüggést a négyes spirálok koncentrációja és a DNS-replikáció (vagy reduplikáció), a genetikai anyag osztódás el?tti megduplázódása között.
„A G-kvadruplex mennyisége viszonylag állandó a sejtekben azok különböz? osztódási ciklusai alatt, szignifikáns növekedés csupán a replikáció fázisában figyelhet? meg” – magyarázta Giulia Biffi, a tanulmány vezet? szerz?je. A kutató kitért arra is, hogy az onkogénekben felgyorsuló DNS-replikációs ráta a kvadruplex szerkezetek aktivitását is növeli. (Az onkogén olyan gén, amely arra serkenti a sejteket, hogy tumorsejtekké váljanak.)
A vizsgálatok azt is alátámasztották, hogy ha a kvadruplex DNS-t sikerül szintetikus molekulákkal „csapdába ejteni”, akkor megállítható a zabolázatlan sejtosztódás. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a magasabb kvadruplex DNS-tartalommal rendelkez? „szuperaktív” gének védtelenebbek a küls? behatásokkal szemben.
„A jelenleg alkalmazott rákterápiák közül is sok a DNS-t veszi célba, de eközben nem egészen világos, hogy milyen szabályok szerint m?ködnek. Sokszor azt sem tudjuk, hogy a genom melyik pontján fejtik ki a hatásukat. A kvadruplex DNS viszont a sejtburjánzás szelektív blokkolásában játszhat kulcsszerepet” – vélekedett Balasubramian professzor.