A migrén kialakulásához vezet? genetikai tényez?ket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen.

    A szakemberek els?sorban arra fókuszálnak, hogy mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényez?k befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan küls? környezeti hatásokra – például a stresszre -, amelyek migrénhez vezetnek – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján elérhet? közleményben.
   „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek, vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan m?ködnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felel?s agyi területek nincsenek megfelel? kontroll alatt” – idézi a honlap a kutatócsoportot vezet? Juhász Gabriellát, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docensét.
A szakember szerint a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják, így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérését?l való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be: ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az MTI válaszára Juhász Gabriella elmondta, hogy az önkéntes résztvev?k el?zetes vizsgálatai már megkezd?dtek: egy beszélgetés, majd egy részletes kivizsgálás alapján döntik el, hogy a jelentkez? alkalmas-e a kutatásra.
Ennek részeként a szakemberek egyebek közt funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböz? behatások érik az alanyt, például félelmet kifejez? arcot mutatnak neki, vagy fájdalommal fenyeget? helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes küls? behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.
A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, úgy mint az autogén tréning megtanulása, hogyan hat az agy m?ködésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
A stressz és a migrén összefüggésér?l rendszerint a betegek is beszámolnak saját tapasztalataik alapján – olvasható az egyetem honlapján. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követ?en. Gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hét végén alakul ki.
Juhász Gabriella az MTI-nek elmondta, hogy korábbi hazai kutatások alapján nagyjából 1-1,2 millió migrénes él Magyarországon és a betegség els?sorban az aktív korban lév? lakosságot érinti, n?knél 2-3-szor gyakoribb az el?fordulása.
A szakember abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti el?re, hanem nemzetközi szinten is jelent?s, új eredményeket hozhat. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehet?séget nyújtsanak a migrénes rohamok megel?zésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, amelyek támpontot nyújthatnak kés?bbi gyógyszerfejlesztésekhez – olvasható a közleményben.
Az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében alakult meg.