Német kutatók nagyszabású vizsgálata igazolta, hogy a kávé nem jelent kockázati tényez?t az idült betegségek szempontjából, s?t csökkenti a feln?ttkori cukorbetegség kockázatát.

    Sok országban a kávéfogyasztás hagyományosan a társasági élet alapvet? eleme, de mivel legfontosabbnak tartott hatóanyaga, a koffein a korai gyógyszervizsgálatok szerint gyorsítja a szívm?ködést, emeli a vérnyomást, az orvosok általában óvták az embereket a rendszeres kávézástól.
A kávé viszont a legtöbb embert kellemesen élénkíti, sokak számára szellemi frissít?szer, ezért a kutatók is mind többet foglalkoznak a világszerte elterjed? kávéivás élettani hatásaival. Az utóbbi években több olyan tanulmány jelent meg, mely arra utalt, hogy a rendszeres kávézásnak több az el?nye, mint a hátránya.
Anna Floegel és munkacsoportja több mint 42 ezer német feln?tt adatait tanulmányozta az EPIC cím? vizsgálatban, amely azzal foglalkozik, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek és a táplálkozás, az életvitel között milyen összefüggések találhatók. Ennek részeként jelent meg az a tanulmány az American Journal of Clinical Nutrition cím? szakfolyóirat legújabb számában, amely a legsúlyosabb idült betegségek és a kávéfogyasztás közötti összefüggést kutatták.
Eredményeik kimutatták, hogy akár napi négy kávé megivása sem okozott a feln?tt lakosság körében több szívrohamot, agyi katasztrófát vagy rosszindulatú daganatot, mint a kávémentes életmód. A kutatókat is meglepte viszont az a tény, hogy a sokat kávézó emberek csoportjában ritkábban észlelték a feln?ttkori, 2-tipusú cukorbetegséget, mint azok között, akik soha nem ittak kávét.
A szakemberek számára külön érdekesség, hogy ezt a kedvez? hatást nem lehet a koffein javára írni, mert a koffeinmentes kávét kedvel?k ugyancsak ritkábban lettek cukorbetegek, mint a nem kávézók. Valószín?, hogy a cukorbaj elleni véd? hatás a kávé egyéb hatóanyagainak köszönhet?. Ez azonban további vizsgálatokat igényel.

(MTI; Matos Lajos)