Washington – A 2009-es pandémiás influenzajárvány idején alkalmazott vakcinák kis mértékben növelték egy ritka neurológiai zavar, a Guillain-Barre szindróma kockázatát – közölték kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) cím? orvosi folyóiratban.

    A kanadai Québecben lefolytatott tanulmány eredménye újraélesztheti a 36 éves múltra visszatekint? vitát, amely a Guillain-Barre szindróma (GBS) és a hatásnövel? szert (adjuvánst) tartalmazó influenza elleni vakcinák közötti kapcsolatról zajlik.
1976-ban az Egyesült Államokban leállítottak egy „sertésinfluenza” elleni immunizálást, miután az orvosok a Guillain-Barre szindróma el?fordulási kockázatában hétszeres emelkedést tapasztaltak. Az ezt követ?, a szezonális influenza elleni vakcinák mellékhatásait vizsgáló tanulmányok vagy nem találtak emelkedést a kockázatban, vagy csak kis mérték? kockázatnövekedést állapítottak meg.
A Guillain-Barre szindróma egyike az autoimmun betegségeknek, amelyekben az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul. A gyulladás els?sorban a perifériás idegeket érinti. Igen ritka betegség, évente 100 ezer emberre vonatkoztatva 0,4-4 esetben fordul el?, amelyeknek 3-10 százaléka halálos.
Philippe De Wals kutatásvezet?, a Laval Egyetem munkatársa és csoportja most közzétett elemzésükhöz 4,4 millió helyi lakost követett nyomon Québecben, akik a 2009-es járvány idején H1N1-vírus elleni véd?oltást kaptak. A vakcinálást követ? hat hónapon belül 25 embernél fejl?dött ki GBS. Ugyanezen id? alatt a tartományban 58 olyan embernél is kifejl?dött GBS, akik nem kaptak H1N1 elleni vakcinát.
Az összehasonlító számítások szerint a vakcina alkalmazása során 1 millió adagonként kett?vel több GBS-eset jelenik meg. De Wals ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az immunizálás el?nye meghaladja kockázatát – idézte a LiveScience cím? ismeretterjeszt? portál (http://news.yahoo.com/).
Tavaly az európai járványügyi központ, az ECDC támogatásával öt európai országban, 50 millió ember körében folytattak le tanulmányt ugyanebben a kérdésben. Ezekben az országokban adjuvánssal készített influenzaellenes vakcinát használtak a H1N1-járvány idején. A kiegészít?szer er?síti az immunválaszt, így növeli a véd?oltás hatékonyságát. A tanulmány értékelésekor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcinálás növelte volna a Guillain-Barre szindróma el?fordulási kockázatát.
A H1N1-influenza 2009 áprilisában bukkant fel el?ször Mexikóban és az Egyesült Államokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. június 11-én nyilvánította a járványt pandémiává, amely világszerte legalább 18 449 áldozatot szedett. A világjárvány hivatalosan 2010 augusztusában ért véget.

(MTI)