Számos, pozitív eredménnyel kecsegtető kutatás született már arról, mennyire előnyös a fizikai aktivitás a kognitív romlás és az elbutulás ellen. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem gerontológus és sportorvos kutatói most közelebbről megvizsgálták, biológiailag hogyan hat a fizikai aktivitás az idősödő agy anyagcseréjére.

Az egyetem kutatói – gerontológusok és sportorvosok a rendszeres edzés hatását vizsgálták 60 idős emberen (65 és 85 év közöttiek), fittségüket, agyi metabolizmusukat és struktúrájukat és memóriájukat, egy randomizált* és kontrollált* kísérletben. *randomizált – véletlenszerűen kiválasztottak a résztvevők; kontrollált – ellenőrzött. A tudományos kutatás szabványát követő eljárás, ami összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a kutatás eredményét.

A kutatócsoport konklúziója ez volt: a rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a fittséget fokozza, de pozitív hatással van az agy anyagcseréjére is.

Az eredményeket a Translational Psychiatry címűfolyóiratban közölték.

Alapos vizsgálatnak vetették alá valamennyi résztvevőjüket: a mozgással összefüggű paramétereiket, a szívük és tüdejük fittségét és a kognitív teljesítményüket vizsgálták meg.

Emellett mágneses rezonanciás tomográffal és mágneses rezonanciás spektroszkóppal is megmérték az agyuk struktúráját és az agyuk anyagcseréjét.

Az előzetesen elvégzett mérések és vizsgálatok után a résztvevők 12 héten át, hetente háromszor a szobakerékpáron edzettek egy félórát. A félórás tréninget az egyes résztvevők fizikai teljesítményéhez igazították.

A program idejének lejárta után újra megvizsgálták a résztvevőket, hogy dokumentálni tudják az edzés hatását az agy metabolizmusára, a kognitív teljesítményre és az agystruktúrára. (Ezen felül még azzal is foglalkoztak, milyen mértékű edzés vezet a személy fizikai fittségének javulásához.)

A fizikai aktivitás – amint várták – befolyásolta az agy anyagcseréjét: elejét vette a kolin szint növekedésének. A kolin koncentráció ugyanis gyakran amiatt növekszik meg, hogy nagy az idegsejt-veszteség. Ez tipikusan az Alzheimer-kórra jellemző.

Az edzések stabil agyi kolin-koncentrációhoz vezettek a tréningező csoportban, ezzel szemben a kolinszint a kontrollcsoportban növekedett.

A fizikailag aktív csoport fittsége javult, a tréning után fokozódott a szívműködés hatékonysága.

Összességében elmondható, hogy az eredmények azt sugallták, hogy a fizikai aktivitás nemcsak a fizikai fittséget javítja, de a sejteket is védi.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/07/170721090107.htm