A fájdalom placebóval és egyidejű figyelemeltereléssel még jobban csillapítható

Ha egyszerre alkalmaznak placebót és figyelemelterelést az észlelt fájdalom csillapítására, akkor a két enyhít? hatás összeadódik, ami azt jelzi, hogy különböz? agyi mechanizmusokon alapulnak – idézte amerikai kutatók megállapítását a Science Daily cím? ismeretterjeszt? portál (www.sciencedaily.com).

    A gyógyszer nélküli fájdalomcsillapítás két módja, a placebo-hatás és a figyelemelterelés közben lejátszódó agyi folyamatokat térképezte fel képalkotó berendezéssel Jason T. Buhle, a Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja, közben a résztvev?k szubjektív fájdalomérzetének mértékét is feljegyezték.
A placebo szerek azért csökkentik a fájdalmat, mert az érintett páciens elvárja az enyhülést, és ez az elvárás az agyban önmagában fájdalomcsillapító hatású. Amikor figyelemelterelésként valamilyen koncentrációt igényl? feladat megoldását kérik a fájdalmat elszenved? embert?l, akkor is enyhébb a szubjektíven megélt fájdalom mértéke. Ennek oka abban rejlik, hogy az agy mással foglalja el magát, kevesebb figyelme jut a fájdalomra.
A mostani tanulmányba 33 önkéntest vontak be, akiket három különböz? kísérletsorozatban tettek ki fájdalomnak. Az els? tesztben egy kis fémlappal melegítették a b?rüket és kalibrálták fájdalomérzékelésüket. A második sorozatban közönséges krémmel kenték be a fájdalomnak kitett b?rfelületet, majd azt mondták a résztvev?k egyik felének, hogy egy kivételesen er?s hatású fájdalomcsillapítót kaptak, míg a másik csoport tagjai tudták, hogy egyszer? kézkrémmel kezelték ?ket. A tesztet tovább bonyolította, hogy a résztvev?knek feladatokat is kellett megoldaniuk, amellyel elterelték figyelmüket, miközben ugyanazzal a h?mérséklettel melegítették b?rüket, mint az els? sorozatban. A harmadik tesztsorozatban megismételték valamennyi kísérletet, de ezúttal úgy, hogy mindenki másik csoportba került, mint ahol az el?z?nél volt.
A gondolkodtató feladatnál és a placebónál is kisebb fájdalmat jeleztek az önkéntesek az eredeti fájdalom mértékénél. Amikor mindkét hatás érvényesült, az eredmény összeadódott, nem mutatkozott átfedés vagy interferencia a hatásokban annak ellenére, hogy mindkét folyamatnál az agy dorzolaterális prefrontális kérgi részén észleltek aktivitást. Ez arra utal a kutatók szerint, hogy a placebo-hatás érvényesüléséhez nincs szükség a végrehajtó figyelemre vagy a munkamemóriára.
A megállapítás ígéretes perspektívát nyit a gyógyszer nélküli fájdalomcsillapításban. Megmutatja, hogy például az égési osztályokon érdemes egyszerre placebókat alkalmazni és virtuális valóság segítségével elterelni, lekötni a páciensek figyelmét.
A tanulmányt a Psychological Science cím? szakfolyóiratban ismertették részletesen.

Forrás: MTI