A cukorbetegség étrendje

A cukorbetegekr?l szinte mindenki tudja, hogy diétáznak – nem mindig azt eszik, amit a többiek – és nem ehetnek édeset. Ha nem is vagyunk betegek, lehet cukorbeteg családtagunk, barátunk, vendégünk és jó, ha tudjuk, hogy mit, mikor ehetnek, miért fontos ez nekik, és hogy ez tulajdonképpen nem egyszer? diéta, hanem életmód.

Amennyiben valakinél cukorbetegséget diagnosztizálnak, mindig ki kell kérni a szakember tanácsát, aki a beteghez igazodva, vele együttm?ködve alakítja ki a megfelel? étrendet. Az alábbiakban általános tanácsokkal és adatokkal szolgálunk, melyek természetesen nem helyettesíthetik az egyénre szabott diétás tanácsadást.

Miért kell diétáznia a cukorbetegnek:

Az inzulinkezelés alatt álló cukorbetegeknek azért kell diétáznia, mert az alkalmazott inzulinkészítmények hatása nem fedi a táplálékból felszívódó szénhidrátok által okozott vércukor emelkedést. A modern inzulin terápiában van lehet?sége a betegnek az elfogyasztott táplálék szénhidráttartalma alapján kiszámolni a szükséges inzulin mennyiséget, de akkor is figyelni kell a táplálkozásra is, mert a szervezetnek nem tesz jót a vércukorszint nagyfokú ingadozása.

Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegek esetében pedig azért fontos a diéta, mert az étkezések során, a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a termel?d? inzulin a fennálló inzulinrezisztencia miatt nem képes hatását teljes érték?en kifejteni.

A diétás kezeléssel ehhez úgy tudunk alkalmazkodni, hogy:

  • kerüljük a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket,
  • naponta többször, étkezésenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kell fogyasztani.

Az étrendi kezelés célja:

  • az optimális testtömeg és tápláltsági állapot elérése és megtartása,
  • a vércukorértéknek a normális értékhez legközelebb es? tartományban tartása,
  • a szöv?dmények kialakulásának megel?zése illetve késleltetése,
  • nem elhízott cukorbetegnél elegend? energiát kell biztosítani az ideális testtömeg fenntartásához,
  • elhízott cukorbetegeknél (a 2-es típusú cukorbetegek 80-85%-a tartozik ide) célszer? a testsúly csökkenését el?segít? étrendet alkalmazni.

Az étkezések gyakorisága:

Gyakori, napi 5-6-szori étkezés szükséges, mert így mérsékelhet? az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása segíti az esetlegesen szükséges fogyókúra betartását, csökkentheti a testtömeg-gyarapodás esélyét. Inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknek azért szükséges az étkezésenkénti szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulin elválasztását els?sorban a szénhidrátokból felszabaduló sz?l?cukor fokozza.

Általában reggelire kevesebb szénhidrátot szabad fogyasztani, mint délben vagy este. A három f?étkezést tekintve az ebéd tartalmazza a legtöbb szénhidrátot, a reggeli a legkevesebbet és a vacsora a kett? közti mennyiséget. A napi szénhidrát-bevitelben 5 grammos eltérés fogadható el. Hogy kinek, mikor mennyi szénhidrátot kell fogyasztania, több tényez? függvénye, minden cukorbetegnek szükséges a vércukor beállításakor diétás tanácsadáson részt venni.

Fontos, hogy minden étkezésnek megfelel? mennyiség? szénhidrátot kell tartalmaznia és kevesebbet sem szabad az el?írtnál. Ennek oka inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében az, hogy ha az inzulinhatást gyakran ismétl?d? szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, akkor az a vércukorszint hirtelen leeséséhez – hypoglykaemiához vezethet.

Mi a hypoglikémia:

A vér cukortartalmának 3 mmol/liter alá történ? esését értjük, amelynek számos tünete van. Kezdeti tünetei között szerepel az éhségérzet, száj körüli és nyelvzsibbadás, verejtékezés, szapora pulzus, izgatottság, remegés. Súlyosabb tünetei a koncentrációs készség csökkenése, a reflexid? megnyúlása, gyengeség érzés, agresszív viselkedés, átmeneti kett?s látás és rosszabb esetben eszméletvesztés és görcsös állapot. Mindezen tünetek az agy cukorral való elégtelen ellátottságára vezethet?ek vissza.

Fontos tudni! Hypoglykaemia esetén a cukorbeteggel cukros vizet kell itatni (kivéve, ha eszméletlen, mert eszméletlen betegnek sem enni, sem inni nem szabad adni). Ezt követ?en viszont célszer? keményít? jelleg? táplálékot (kenyér, zsemle, burgonya, tészta stb.) fogyasztatni a beteggel, hogy a hypoglykaemia ne térjen vissza. Semmi esetben sem célszer? csokoládét, fagylaltot, vajkrémes süteményt adni, mert ezek magas zsírtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel és így nem elég gyorsan emelik a vércukrot. (Ez nem jelenti azt, hogy a cukorbeteg diétába ezek az ételek beleférnek, hiszen gyorsan felszívódó cukrokat valóban tartalmaznak.)

A hypoglikémia oka lehet:

  • nem megfelel? adag inzulin adása
  • nem megfelel? mennyiség? szénhidrát fogyasztása
  • a szénhidrátok nem megfelel? felszívódása (hasmenés)
  • túl sok mozgás
  • alkoholfogyasztás

Szénhidrátfogyasztás:

A cukorbeteg étrendjének legkörültekint?bben mérlegelend? alkotórészei, amelyek a legf?bb energiát szolgáltató tápanyagok.

Egyszer? szénhidrátok: natív cukrot tartalmazó táplálékokat ne fogyasszon a cukorbeteg. Ilyen a sz?l?cukor, malátacukor, répacukor, méz és minden olyan élelmiszer, étel, ital, mely ezek felhasználásával készült (lekvár, bef?tt, kompót, édesség, cukrászsütemény, cukrozott üdít?, csokoládé, fagylalt, parfé).

A magas cukortartalmú ételek, gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de értékes tápanyagtartalmuk nincs, vagy nem sok. Az egyszer? cukrok közül a vércukor szintjét legjobban a sz?l?cukor (glukóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), a répa(nád)cukor (szaharóz), a tejcukor (laktóz) és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz), amelyet ezért diétás cukorként tartunk nyilván.

másik csoportba tartoznak a magas keményít? tartalmú nyersanyagok:

Gabonafélék: búza, árpa, rozs, rizs, köles.

A gabonából készült malomipari termékek:

  • lisztek: búzaliszt, rizsliszt, kukoricaliszt,
  • keményít?k: búzakeményít?, kukoricakeményít?, rizskeményít?, burgonyakeményít?, búzadara, rizs, kukoricapehely, zabpehely, búzakorpa, zabkorpa,
  • száraztészták: 2 tojásos, 4 tojásos, 8 tojásos
  • kenyerek
  • péksütemények: zsemle, kifli, császárzsemle
  • hüvelyes magvak: szárazbab, sárgaborsó, lencse
  • szója granulátum és kocka

Az ebbe a csoportba tartozó nyersanyagok szénhidráttartalma magas, egyesek viszonylag gyors vércukor-emelkedést okoznak, tehát mennyiségüket korlátozni kell, mért mennyiségben fogyaszthatók. Viszont a gabonafélék a cukorbetegek étrendjében is fontos helyet foglalnak el, szénhidráttartalmuk mellett növényi fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket és élelmi rostokat is tartalmaznak. El?nyben kell részesíteni a magvas, korpás, teljes ki?rlés? lisztb?l készült, magasabb rosttartalmú termékeket. A száraztészták közül a durum búzából készültek fogyasztása el?nyösebb, ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexük (azaz, hogy milyen gyorsan emelik a vér cukorszintjét). Kedvez? tulajdonságuk, hogy a bennük lév? keményít? eltér? szerkezet? a hagyományos búzában lév?t?l és nehezebben emészthet?.

Zöldség és gyümölcs:

B?ségesen fogyaszthatók a zöldség és f?zelékfélék. Többségük cukortartalma alacsony és lassan növelik a vércukor szintet. Szokásos adagban, beszámolás nélkül fogyaszthatók az 5 g-nál kevesebb szénhidrátot tartalmazók.

Zöldségek:

  • Nagyon alacsony szénhidráttartalmúak: sóska, paraj, kínai kel, retek fejes saláta, brokkoli, uborka, spárga
  • 3-5 g közöttiek: zöldpaprika, paradicsom, karfiol, kelkáposzta, mángold, zeller, rebarbara, padlizsán, cukkíni
  • 6-10 g közötti: fejes káposzta, gyökér, cékla, kelbimbó, spárgatök, patisszon, zöldbab, karalábé, sárgarépa, hagyma,
  • 10 g feletti: zöldborsó, süt?tök, burgonya téli, kukorica, fejtett bab

Gyümölcsök esetében 15-20 dkg gyümölcsöt fogyaszthatunk egyszerre, els?sorban kisétkezésekre (tízórai, uzsonna), az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsökb?l gyakrabban a magasabb szénhidráttartalmúakból ritkábban fogyasszunk.

Gyümölcsök:

  • Nagyon alacsony szénhidráttartalmú: citrom
  • 5-10 g között: málna, alma, ribiszke, grapefruit, földieper, egres, narancs, ?szibarack, birsalma, mandula,
  • 11-14 g között: meggy, kivi, ananász, körte, naspolya, szilva, zöldringló, cseresznye, dió, földimogyoró
  • 15 g felett: sz?l?, banán, gesztenye, (fogyasztásukkal vigyázunk)

Tej, tejtermékek:

Tej, tejtermékek szénhidráttartalma alacsony, vércukornövel? hatásuk lassú, de számolni kell az értékükkel! Lehet?ség szerint tejet – magas tejcukor tartalma miatt – reggeli mellé ne fogyasszunk, mert a reggeli utáni vércukorértékeket nagyon megemeli, a nap többi szakában 1-2 dl tej fogyasztható egyszeri mennyiségre. Kefírt, joghurtot, túrót, sajtokat akár reggelire is fogyaszthatunk (tejcukor tartalmuk alacsonyabb).

Növényi rostok:

A szénhidrátokon belül beszélnünk kell még a rostok szerepér?l is. Az étrend élelmi rost tartalmának növelése kedvez?en befolyásolja (csökkenti) a vércukor szintet és az inzulin igényt. Leghatásosabbak a vízoldékony élelmi rostok (pektin, guar-gumi, zabkorpa, árpa, hüvelyesek), a gyomorürülést és az emésztést lassítva. Az ajánlott élelmi rost bevitel 40 gramm körüli értéket is elérhet, de a kedvez? effektus individuális. Ha a cukorbeteg sok zöldséget, salátát, gyümölcsöt, valamint fehér kenyér helyett barna kenyeret fogyaszt, optimális szintre emelheti rostbevitelét. Ugyanakkor a rostok csökkentik étvágyát (telít? értékük miatt), ezzel biztosítják a fogyókúra sikerét és rendezik bélm?ködését is.

Fehérjefogyasztás:

Feln?ttek esetében mérsékelten csökkenteni kell a fehérjebevitelt és fontos, hogy a fehérjék 50-50%-ban szerepeljenek az étrendben (növényi és állati eredet?). Ugyanis az állati eredet? fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megterheli a veséket, ez a növényi eredet? fehérjékre nem áll. Másrészt az állati eredet?ek többnyire különböz? mennyiség? zsiradékkal együtt fordulnak el?, így növelik az energia bevitelt. Ezért az állati eredet? fehérjék közül feltétlenül a zsírszegényeket kell választani. Zsírszegény húsok, húskészítmények, sovány tej és tejtermékek, kevés (heti 3-5db) tojás.

Zsírbevitel:

Ne haladja meg az összenergia 30%-át. Az érszöv?dmények kivédése miatt figyelni kell az egyes zsírsavak megfelel? arányára is. Mindenképpen a növényi eredet?eket részesítsük el?nyben. Az állati eredet? zsiradékok megtalálhatók a fogyasztott húsban, húskészítményekben, tejben és tejtermékekben, ezért ételkészítéshez csak növényi olajakat használjunk. (olívaolaj, repceolaj, napraforgóolaj). Kenyérre kenéshez minimális mennyiség? margarint, vagy csökkentett zsírtartalmú light margarinokat használjunk. A növényi eredet? zsiradékok koleszterint nem tartalmaznak, és ez sem elhanyagolható szempont az érszöv?dmények kialakulása szempontjából. Kerülni kell a zsírban gazdag húsokat, húskészítményeket (csülök, tarja, baromfi b?re, szalámi, kolbászfélék) Nem javasolt a b? zsiradékban sütés, helyette párolás, f?zés, zsiradék nélküli sütési módszerek alkalmazása javasolt. A koleszterin-bevitel, a beteg koleszterinszintjét?l függ, 200-300 mg között mozogjon, kerülje a bels?ségeket és figyeljen a felhasznált tojás mennyiségére. Kedvez? hatású a tengeri halak fogyasztása, a bennük található n3 zsírsavak miatt. Hetente 2-3-szor 100 gramm tengeri hal jelent?s véd?hatást gyakorol az érelmeszesedéssel szemben.

Alkohol:

Alkoholt csak jól beállított és fegyelmezetten diétázó cukorbeteg fogyaszthat, ugyanis az alkohol fokozza a hypoglikémia veszélyét. Az alkoholok gátolják a máj cukorleadását, ezért meredek vércukor-eséshez vezethetnek. Ezért csak mérsékelt alkoholfogyasztás jöhet szóba (ha a beteg vérzsír/triglicerid/ szintje normális). Hetenként 2×1 dl bor, 3 dl sör vagy 5 cl tömény ital. Az alkoholfogyasztás történjen étkezéssel egybekötve. Mivel az alkohol úgy vesz részt az anyagcserében, mintha zsír lenne, ezért az alkoholfogyasztás napján kevesebb zsiradékot kell fogyasztani (15 g alkohol = 10 g zsír). A sör alkoholtartalma 5g, a boré 10 g, a tömény italoké 30-50 g/100 ml. Egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani annak a cukorbetegnek, aki elhízott, akinek hasnyálmirigy gyulladása, vagy magas vérnyomás betegsége van, illetve megnövekedett a vérzsír szintje.

Vitaminok, ásványi sók, mikroelemek:

A változatosan táplálkozó, nem fogyókúrázó cukorbeteg elegend? vitamint, ásványi sót és mikroelemet fogyaszt diétájában, nincs szüksége étrend-kiegészít? szedésére. Fogyókúrázóknál ezek pótlása szükségessé válhat. Különböz? vizsgálatok a mangán és a króm kedvez? hatását er?sítik meg. A mangán számos enzim alkotórésze, részt vesz a szénhidrát és lipidanyagcserében, a fehérjeszintézisben. Teljes ki?rlés? gabonafélékben, dióban, mogyoróban található nagyobb mennyiségben. A krómnak aktív szerepe van a szénhidrát anyagcserében, el?segíti az inzulin hatását. Teljes ki?rlés? gabonafélékben, hüvelyesekben, húsban, májban, sajtban van nagyobb mennyiségben. A Natrium bevitel csökkentése célszer? a magas vérnyomás megel?zése érdekében. Kevés tea és kávé általában fogyasztható. Túl sok édes íz? étel fogyasztását nem javasolok, a fogyasztásra kerül? édes ételek elkészítéséhez energiát nem tartalmazó, mesterséges édesít?szerek alkalmazása javasolt.

Cukorbetegség és a mozgás:

Cukorbetegség megléte esetén is fontos a testmozgás, f?leg, ha elhízott vagy túlsúlyos egyénr?l van szó, mivel az ? esetükben (kettes típusú diabétesz esetén) a testsúly csökkenésével normalizálódhat az inzulin elválasztásuk. A betegségre hivatkozva ne hagyja abba senki a testmozgást. Inzulinnal kezelt cukorbetegeknek azonban körültekint?en kell megtervezniük intenzívebb mozgásukat, sportolásukat. Fizikai aktivitás hatására ugyanis n? a sejtek cukorfelhasználása és fokozódik a sejtek inzulin iránti érzékenysége. Ezért intenzív mozgás esetén, vagy egy nem megszokott, mindennapos munkavégzéskor (pl.: nagytakarítás, kerti kapálás stb…) szükségessé válhat az inzulin adagjának csökkentése és /vagy szénhidrát tartalmú plusz étkezés beiktatása. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy súlyosan kisiklott anyagcsere esetében ez a hatás nem érvényes, (16-17 mmol/liter feletti vércukorszintnél) mivel az izommunka nem csökkenti, hanem emeli a vércukorszintet és az állapotot tovább rontja. Ebben az esetben mindig az orvos utasításait kell követni.

Egészség.hu