A boldogságunk a forrása az egészségünknek?

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a szubjektív jóllét vagyis az élettel való elégedettség és az élet élvezete – befolyásolják a fizikai egészséget. A kutatók azt is vizsgálták, miért van ez így és mik a feltételei a megvalósulásának.

A jó közérzet, a szubjektív jóllét az egészség-magatartáson keresztül is hatást gyakorolhat a fizikai egészségre: az immunrendszeren és a szív- és érrendszeren keresztül. Bár a tudósok még csak most kezdik fölfedezni és megvitatni, mikor gyakorol leginkább hatást a boldogság az egészségre, nincs kétségük afelől, hogy ez valóban így van.

Ha már több kutatási eredménnyel rendelkeznek, az orvosoknak jó tájékoztatást fog nyújtani a páciens szubjektív közérzete – a többi, ma is vizsgált tényező mellett. És az egyén is felvállalhatja a felelősséget a saját egészségéért azzal, hogy elégedett mentális beállítottságot fejleszt ki magában.

„Nagyon komolyan kell vennünk ezt az eredményt, azt, hogy a boldog emberek egészségesebbek és tovább élnek, és hogy a krónikus boldogtalanság valóban fenyegeti az egészséget. A jóllét, a jó közérzet csatlakozni fog az egészség összetevőihez: a nem dohányzáshoz és a fizikai aktivitáshoz” – fejtegeti Ed Diener professzor az Applied Psychology című folyóirat Health and Well-Being (Egészség és Jóllét) cikkében.

„Az eredmények azt mutatják, hogy a boldogság-szintünk – szemben a stressz és depresszió szintünkkel befolyásolják szívünk és ereink egészségét, immunrendszerünk erősségét, amivel legyőzzük a betegségeket, és azt a képességünket, amivel begyógyítjuk sérüléseinket.”

Forrás: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2017-07/w-hca071717.php

Független.hu