Az édesnarancs illóolajat a narancsfélék családjába (Rutaceae) tartozó örökzöld édesnarancsfa (Citrus sinensis) gyümölcsének küls? terméshéjából nyerik ki hidegen sajtolással majd ezt követ? sz?réssel és centrifugálással. F? alkotó részei: 92% limonén, 3-5% cirtál, citronellál, linalol, terpineol, linalilacetát,…
Az édeskömény illóolajat az erny?svirágzatúak családjába (Apiaceae)tartozó édeskömény (Foeniculum vulgare)érett szárított ,és összezúzott terméséb?l nyerik ki vízg?zdesztillációval. F?bb alkotórészei:aneton, fenkon,esztragol.A növény keser?(subs.capillaceum var. vulgaris) ,vagy f?szer változatában(subs.capillaceum var. dulce) eltér? az alkotórészek aránya.
A citronella olajat a pázsitf?félék (Poaceae) tartozó ceyloni nardusf?(Cymbopogon nardus)friss szikkasztott vagy szárított leveles hajtásaiból,alkalmanként a gyökeres növényb?l vízg?zdesztillációval nyerik ki. F?bb alkotórészei:geraniol,citronellol,és a citronellál,melyeknek összmennyisége a teljes illóolaj 60-80%-át teszi ki. Hatásai:antimikrobiális ,gyulladáscsökkent? rovarriasztó(repellens),emészt?rendszeri…
A citrom illóolajat a citromfélék (Rutaceae) családjába tartozó európai citromfa (Citrus limon syn:Citrus medica ssp limonum)gyümölcsének héjából préseléssel vagy vízg?zdesztillációval nyerik ki. A desztillátum mentes a fényérzékenyít? hatású furanokumarin vegyületekt?l pl:a bergaptén. F?bb alkotó részei:limonén,…
A mediterrán diéta szerinti táplálkozás eredményesebb a diabétesz kezelésében, mint az általánosan javasolt zsírszegény-diéta. Állítja egy közelmúltban megjelent tanulmány. A mediterrán diéta a közelmúltban vált ismertebbé. Jellemzője a sok olivaolaj, gabona, zöldségek, gyümölcsök, dió, hal. Csekély mennyiségű hús, tejtermék és alkohol. Közismert volt eddig is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében jelentős szerepet játszik, de keveset tudtunk arról, hogy mennyire hasonló a helyzet a cukorbetegséggel kapcsolatban.
A torma, latin nevén Armoracia rusticana széles körben ismert kitartó, évelő növény, amely eredetileg Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsiában honos, de amely már a középkorban gyorsan elterjedt a világ nagy részén. A torma a laza, nedves talajt és a napos területeket kedveli. Termesztésével nem kell különösképpen sokat bajlódni, mivel vadon is bőségesen terem. Amennyiben azonban nem szeretne “tormaszedő körútra” indulni, elég, ha egy kis tormagyökér darabot elültet tavasszal a kertjében, ha lehet a burgonya mellé, mert így növelheti a krumpli ellenálló-képességét a különböző betegségekkel szemben. A torma azonban gyorsan és könnyedén terjeszkedik, “magáévá teheti” akár az egész kertet is, éppen ezért mégiscsak jobb, ha a kerítésen kívül ülteti el. Vidékről származik és imádja a szabadságot.
Az ökörfarkkóró, latin nevén Verbascum thapsiforme a görvélyfűfélék családjába tartozó kétéves növény, amely szereti a napsütötte, köves lejtőket, ahol, ha jól érzi magát, akár 2 méteres magasságba is megnőhet. Első évben alakul ki a levélrózsája, és csak a második évben virágzik. Érdekes, hogy ennek a gyógynövénynek a magjai rendkívül mérgezők.
A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld fácska, amely boldogan éldegél Földünk északi féltekéjén, Szibériától egészen Észak-Amerikáig. Rendkívül szívós növény, viszonylag kegyetlen körülmények között is megél.
Csak kevesen mernek az útjába állni, mert tűlevelei felettébb kemények és szúrósak; emiatt nem csak az emberek, hanem az állatok is kerülik a vele való érintkezést. Talán csak a madarak barátkoznak vele: a növény sűrű ágai közé építik fészküket, és ősszel lecsipegetik a zúzmarás terméseket.