A modern hazai gyógyszeripar megteremt?je, Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. A XX. század elején az els?k között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jöv?je.

Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, gyógyszerészoklevelét 1895-ben a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg kit?n? min?sítéssel. 1897-ben külföldre utazott, és több nagy, f?ként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati módszereit.  Tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.

Richter Gedeon

Hazatérve, 1901-ben, atyai örökségéb?l megvásárolta Budapesten az Üll?i út és a Márton utca sarkán a – ma is meglev? – Sashoz címzett patikát, ahol gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, és állati szervekb?l ún. organoterápiás gyógyszereket állított el?. Ez a tevékenység nemzetközi viszonylatban is úttör?nek számított, mert akkoriban a külföldi gyárak kizárólag növényi kivonatokból állították el? készítményeiket.

Richter els? organoterápiás készítményét, a vérnyomást növel? mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik, bels? elválasztású hormont tartalmazó szert is el?állított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nev? készítményt.

Richter készítményei iránt annyira megn?tt az érdekl?dés, hogy az igényeket az Üll?i úti Sas-patika gyógyszervegyészeti üzeme nem tudta kielégíteni. Ezért 1907-ben K?bányán, a X. kerületi Cserkesz utcában egy év alatt felépítette az els? korszer? hazai gyógyszergyárat. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének – a hipofízisnek – a kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítménye, a Glanduitrin már az új gyárban készült.

Az irányításával m?köd? gyár gyorsan fejl?dött, termelési profilja egyre b?vült. Richter számos növényi kivonat gyártási eljárását és az ahhoz szükséges berendezések leírását szerezte meg külföldi szakért?k bevonásával, és kiterjedt fejlesztési együttm?ködéseket kötött. 1912-ben el?állította az els? tisztított digitáliszkivonatot (Adigan). Ugyanebben az évben sikerült a hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósítani, ez volt a gyár els? szintetikus készítménye. A szilárd vegyület hamarosan Hyperol néven közismert, hatékony fert?tlenít? szer lett. A Bayer Gyógyszergyár híres, 1898-ban forgalomba hozott Aspirin tablettájának mellékhatásait kiküszöbölend? 1911-ben el?állította az acetilsav legstabilabbnak tekinthet?, vízoldékony sóját, a kálciumacetil-szalicilátot, amely Kalmopyrin néven máig az egyik legismertebb gyógyszer Magyarországon.

A Hormogland-Richter néven közismertté vált organoterápiás készítmények, a sztenderdizált növényi szerek (Adigan, Ergam) és az els? szintetikus termékek (Hyperol, Kalmopyrin) megalapozták a cég hírnevét, és a gyárat hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. A húszas években Richter Gedeon megszervezte az els? hazai ipari biológiai laboratóriumot. A nemzetközi kutatással egy id?ben, 1941-ben itt állították el? az els? szintetikus ösztrogént (Stilbestrol).

Richter a céget 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és saját külföldi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A Richter gyár termékei 1912-t?l megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában, 1910-ben már képviselete m?ködött Törökországban. A gyárnak az I. világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a II. világháború elején öt világrészre kiterjed? képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. Ezekben az években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az egyik legjobban szervezett és elismert magyar külkereskedelmi vállalat volt, a harmincas évek végén az Egyesült Izzó mellett ez volt hazánk legnagyobb exportáló vállalata.

Az Európába irányuló export növelését különböz? gyógyszer-behozatali korlátozások, államközi szerz?dések fékezték, ezért Richter f?ként a tengerentúli piacok meghódítását t?zte ki célul. 1927-ben például utazó ügynökök járták be Indiát, Ausztráliát, Kínát, Japánt. 1924-1932 között több mint 50 Richter-képviselet létesült, az 1930-as években pedig az importellenes intézkedések kivédése érdekében a gyár számos leányvállalatot alapított, többek között Angliában, Mexikóban, Lengyelországban, Egyiptomban, Brazíliában.

A háború alatt még inkább elengedhetetlenné vált a nyersanyagok hazai el?állítása. A Richter folytatta innovációs tevékenységét, 1939-1944 között 30 új készítménye került forgalomba. A háborús körülmények teremtette lakossági igények kielégítésére a Richter és a Dreher Sörgyár Paracelsus Rt. néven vegyes vállalatot hozott létre, amely a sörgyártás melléktermékeként keletkez? söréleszt?t tápszerként hasznosította a Sertamin nev? készítményben.

A gyógyszeripari forgalom 1943-ig dinamikusan n?tt, ett?l kezdve azonban alapanyaghiány vagy egyes exportpiacok elvesztése miatt a termelés fokozatosan csökkent. A gyárban egészen 1944-ig folyt termelés, ekkor azonban a hadiesemények ellehetetlenítették a munkát, és 1944 ?szén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár alapítójának az életét a nyilasterror oltotta ki Budapesten, 1944. december 30-án.

1945 után az újjáépült Richter gyár hatalmas vállalattá fejl?dött, és K?bányai Gyógyszerárugyár néven m?ködött. Öt kontinens 80 országába exportál gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, takarmánykiegészít?ket, ipari enzimeket, növényvéd? szereket és bioaktív kozmetikumokat.

Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján, 1972-ben Richter-emlékérmet alapítottak, és az Üll?i úti volt Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.