1. A retek (Raphanus sativus L.) a keresztesvirágúak családjába tartozik, és a gyökérzöldségek közé sorolandó. A retek szárgumója vagy répateste mellett a kevésbé serteszőrös levele, a fiatal termése és a magva is felhasználható. A fajtaválasztéknak köszönhetően a retek egész évben elérhető. Bizonyos fajtái igen rövid tenyészidejűek – „gyorsan megjelenők”, ahogy görög eredetű neve is árulkodik róla –, ezáltal ideális iskolai veteményesbe kezdő kertészeknek.
2. A retek származása vitatott. Egyiptomban a piramisépítők étrendjének része volt, a görögök Apollónak áldozati ajándékul aranyból retket öntöttek, míg Dioszkoridész révén ismerték emésztésjavító hatását. A rómaiak félig érett olívabogyót fogyasztottak a retket követően a gázképződés minimalizálása érdekében. Kínában szintén több ezer éves múltja van e zöldségfélének. Az írásos emlékek szerint hazánkban 1664-ben már jelen volt a retek, s a hajtatott termesztéstechnológiája is ismeretes volt.
3. A fajták alapján megkülönböztetnek hónapos retket, valamint nyári, őszi-téli és japán retket. A hónapos retek esetében a megvastagodott szik alatti szár kerül fogyasztásra, míg a többi változatnál répatest képződik. A retek héja egy- vagy kétszínű, piros, rózsaszín, fehér, lila, zöld, fekete vagy barnássárga. Belül általában fehér, de lehet zöld, esetleg rózsaszín is. Alak és méret tekintetében szintén sokféle: a gömb szabályos, megnyújtott vagy lapított formája mellett hengeres és répatestű is lehet. Előfordul 5 grammos gumó (néhol az ilyen kis méretű hónapos retket kedvelik a vásárlók) és 2-3 kilogrammos is, ahogy a répatestek között van, amely néhány centiméterre nő meg, de létezik egyméteres változat is
4. A japán retek, daikon vagy ismertebb nevén jégcsapretek nemcsak küllemében, hanem ízében is más, mint a mi retkeink. Az itthon termesztett fajták 35-45 centiméterre nőnek meg, a fehér répatest lédús és ropogós, kicsi a hajlama csípősségre, viszont a fekete retekhez hasonlóan nagyon jól tárolható. Lehetnek gömbölyűek vagy hosszúkások, és színes példányok is léteznek. Az egyik legszebb a görögdinnyeretek, amely zöld vállú, fehér héja alatt rózsaszín hússal. A jégcsapretek volt a legtöbbet fogyasztott zöldségféle Japánban 2015-ben. Megjegyzendő, hogy a tavasszal kapható 15 centiméter körüli fehér jégcsapretek a hónapos retkek közé tartozik.
5. Az étkezési csíra fogyasztása itthon még elenyésző. Egy hazai felmérés szerint a retekcsíra a búzacsíra után az egyik legnépszerűbb étkezési csíra. Számos magyar növényi csírát vizsgálva a retekcsíra C-vitamin-tartalma és antibakteriális hatása kiemelkedőnek bizonyult. A baktériumok növekedésének gátlásában a Müncheni sörretek és a fekete retek volt a leghatásosabb, ezt követte a Húsvéti rózsaretek és a jégcsapretek (daikon).
6. A retek bioaktív anyagokban gazdag: glükozinolátok, izotiocianátok, illóolajok és flavonoidok mellett más fenolos jellegű vegyületeket is tartalmaz. A retekbe harapva vagy azt felvágva szöveti sérülés jön létre, s elindul a mustárolaj bombaként is emlegetett gyors hidrolízise, amely gyakorlatilag a növény egyfajta védekezési rendszere. Így például glükorafaninból mirozináz enzim révén daganatellenes, antimikrobás és antiparazitás hatású szulforafán jön létre. A kéntartalmú mustárolaj-glükozidok csípősek, mennyiségük fajtánként változó és a termesztés is befolyásolja.
7. A népi gyógyászatban a fekete retek jótékony hatása régóta ismert légúti betegségekben (mézes fekete retek), de elősegíti az epe és a gyomornedvek elválasztását is. Ahol sok fekete retek fogy, ott az epekőbetegségek ritkábban fordulnak elő. A koleretikus és a kolekinetikus hatás mellett leírták diuretikus és a vesekő képződését gátló hatását is.
8. A káposztához, a brokkolihoz és a kelbimbóhoz hasonlóan a retek goitrogén, azaz a jód hasznosulását gátló anyagokat tartalmaz. A goitrogén anyagok hőhatásra inaktiválódnak. Hasonlóképpen a hagymafélékhez, a retek is nyálkahártyát ingerlő hatású, így adott esetben az antigének felszívódását megkönnyíti. A retek a nitrátot felhalmozó növények közé tartozik, a spenót, a saláta, a rukkola és a cékla mellett az egyik legtöbb nitrátot tartalmazó növény. A zöldségfogyasztás során a változatosságra való törekvés mellett ajánlott a szezonális termékek előnyben részesítése, mivel a szabadföldi növény kevesebb nitrátot halmoz fel, mint a hajtatott.
9. A hónapos retek 100 grammjának energiatartalma 15kcal, összesen 1,2 g fehérje, 0,1 g zsír és 2,2 g szénhidrát van benne, élelmirost-tartama 1,36 g. Káliumforrás, gazdag C-vitaminban (különbség van a hajtatott és a szabadföldi változat közötti), továbbá említendő még B1-vitamin- és folsavtartalma. 100 gramm japán retek 18 kcal-át,0,6 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 4,1 g szénhidrátot és 1,6 g rostot tartalmaz. A fekete retek (fagyasztva) 100 grammjának energiatartalma 38 kcal, összesen 1,7 g fehérje, 0,3 g zsír, 7,2 g szénhidrát és 4,48 g élelmi rost van benne.
10.Egy kínai közmondás szerint a csípős retek és a forró tea fogyasztása távol tartja az orvost. Vannak, akik a húsleveshez vékonyra szeletelt fekete retket esznek, míg a Müncheni sörretek gyönyörűen, spirálisan szelve jár a sör mellé. A francia reggeli retek előételként franciásan vajjal és sóval érkezik. A retekcsíra, a reteklé és az olajretekméz itthon is elérhető. A retek fiatal levele lehet saláta vagy pesztó alapja, a zöldborsóra emlékeztető termését pedig salátába nyersen, savanyítva vagy sütve használják fel. Az ázsiai konyha igazi tárháza a retkes recepteknek, ahol savanyítva, szárítva, fermentálva és sütve-főve is jelen van a retek.